Harmadik helyen a nagyobb folyók márnazónáját és a dévérzóna gyorsabb szakaszait jellemző selymes durbincs végzett, megszerezve a szavazatok 12 százalékát. A lassú folyókat és az állóvizeket kedvelő sügérre a szavazók 38 százaléka voksolt, így második lett. Az első helyet - 50 százalékot picivel meghaladó abszolút többséggel -
a magyar Vörös könyvben is szereplő, fokozottan védett lápi póc szerezte meg.
A maximum 8-10 centis testhosszt elérő lápi póc őshonos és bennszülött halunk, amely itt alakult ki a Duna vízrendszerében. A Kárpát-medencén kívül csak a Duna alsó szakasza mentén és a Dnyeszter torkolatvidékén él.
Jellegzetessége a sötéten foltozott barna szín, az oldalán húzódó világosabb csík, a hosszú hátúszó és a lekerekített farokúszó. Táplálékát zömmel kisebb gerinctelen állatok, férgek, rákocskák, puhatestűek alkotják, de apróbb halakat is bekebelez. Ahogyan a neve is elárulja, a növényekkel benőtt, álló vagy lassan áramló vizek adják az igazi otthonát.
Hajdan tömeges volt hazánkban,
de a lápok és mocsarak lecsapolását követően visszaszorult azok maradékaiba, a tőzegfejtők gödreibe meg a csatornákba. Tekintettel arra, hogy nagyon megritkult, a fennmaradásáról gondoskodni kell. Ezt hazánkban - mesterséges szaporítással és a szaporulat kitelepítésével - egy fajvédelmi program segíti.
(Forrás: OS)