Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az ünnepi időszak lecsengése után sokan letargikus hangulatba kerülnek, nehezebben boldogulnak a mindennapokban, nem megy könnyen a visszazökkenés. Ezt angolul "holiday blues"-nak nevezik, ami ünnepek utáni depressziónak felel meg. Néhány ember számára az ünnepi szezon vége nagy megkönnyebbülést jelent, hiszen a családi összejövetel is lehet stresszforrás, ráadásul a karácsony pénzügyileg, fizikailag és érzelmileg is kimerítő időszak. A Mentális Betegségek Elleni Nemzeti Szövetség (National Alliance on Mental Illness) felmérése szerint az emberek 64% -át érinti az ünnepi depresszió. Természetesen ez azokra is vonatkozhat, akiknek a karácsony pozitív és jó élményekkel teli, hiszen elmúltával a fokozott jókedvből hirtelen visszazuhannak a mindennapok szürkeségébe, ami szintén kiválthatja az apátiát.
Az ünnepek utáni depresszió tünetei igen hasonlóak a "sima" depresszió okozta panaszokhoz, beleértve a fáradtságot, a szomorúság, a magány érzését, a rossz hangulatot és a koncentrációs nehézségeket. A klinikai depresszióval ellentétben azonban az ünnepek utáni depresszió csupán rövid ideig tart.
Bár viszonylag kevés kutatás áll rendelkezésre ennek biológiai okáról, a mentálhigiénés szakértők általában egyetértenek abban, hogy az ünnepek utáni adrenalin zuhanás a felelős a szomorúság érzéséért.
A szakértők már régóta tudják, hogy szoros kapcsolatban van egymással a hormonális és a mentális állapotunk. Ha hormonális egyensúlyhiány lép fel, az komoly hatással van az egész szervezetre, mind testileg, mind pszichésen, így ekkor pszichológiai problémákat, például depressziót tapasztalhat az illető.
Pajzsmirigy hormonok: a pajzsmirigy egy kicsi, pillangó alakú mirigy, amely nagy szerepet játszik test és a psziché egészségének megőrzésében. Pajzsmirigy alulműködés esetén igen gyakran fordulnak elő depressziós tünetek. A pajzsmirigy hormonjai ugyanis számos neurotranszmitter előállításában vesznek részt, beleértve a dopamint, a szerotonint és a GABA-t - ezek mindegyike részt vesz a hangulatszabályozásban. Depresszív zavarok akkor fordulnak elő, ha a mirigy túl kevés hormont termel (hypothyreosis, pajzsmirigy alulműködés), így a jó hangulatért felelős hormonok mennyisége is csökken.
DHEA: a dehidroepiandroszteron (DHEA) az agyban, a nemi mirigyekben és a mellékvesékben termelődő hormon. Szerepe (többek között) a kortizol szintjének csökkentése a szervezetben, valamint fokozza az energiaszintet, javítja a hangulatot, ráadásul növeli a zsírégetést és csökkenti az inzulinrezisztenciát.
Progeszteron/ösztrogén: optimális mennyiségben a progeszteron kiegyensúlyozott hangulatot (is) biztosít. Azonban, ha túl kevés van belőle, akkor ösztrogéndominancia lép fel, ami depresszióhoz, ingerlékenységhez, szorongáshoz, alvászavarokhoz vezethet.
Kortizol: A mellékvesék által termelt kortizolt stresszhormonként is emlegetik, hiszen feszültség esetén megemelkedik a szintje. A kortizol normál mennyiségben egészséges, hiszen a stresszel való megküzdésünket támogatja. Amennyiben a kortizol szintje tartósan megemelkedik, akkor a mellékvese kifáradhat és kortizolhiány léphet fel, aminek az egyik fő megnyilvánulási formája a depresszió és a fáradtság.
Amikor hormonális egyensúlyhiány áll a szomorúság és az energiahiány mögött, az antidepresszánsok nem fogják tudni megfelelően helyrebillenteni a mentális egészséget. Éppen ezért első körben érdemes hormonvizsgálatot végeztetni, hogy kiderüljön, ha esetleg hormonzavar húzódik a probléma mögött. Ilyenkor antidepresszáns helyett az adott endokrin probléma megfelelő terápiája hozhatja meg a kellő eredményt- mondja dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont endokrinológusa, pajzsmirigy specialistája, aki hozzátette, hogy ez a legtöbb esetben gyógyszeres kezelést, hormonterápiát jelent.
(Forrás: Endokrinközpont
