Egy 24 011, 40 év feletti amerikai felnőtt bevonásával végzett vizsgálat szerint a napi egyszeri étkezés általában véve magasabb halálozási kockázattal járt együtt.
A reggeli kihagyása a szív- és érrendszeri betegség (CVD) miatti halálozás nagyobb kockázatával, míg az ebéd vagy a vacsora kihagyása az összes halálozási okot tekintve nagyobb rizikóval járt, beleértve a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának növekedését.
Még azoknál is problémát okozott, akik mindhárom étkezésre szakítottak időt, de azok túl közel voltak egymáshoz. A két „szomszédos" étkezés 4,5 órán belüli elfogyasztása szintén összefüggést mutatott az összhalálozási kockázat növekedésével.
A Journal of the Academy of Nutrition and Dietetics tudományos szaklapban publikált tanulmány bizonyos szempontból szembeszáll az időszakos böjtölés jótékony hatását hirdető tudományos adatokkal, ám az új eredmények rávilágítanak a rendszeres étkezések fontosságára a szervezet számára.
Kutatásunk kimutatta, hogy azok, akik naponta csak egyszer esznek, nagyobb valószínűséggel halnak meg, mint azok, akik naponta többször étkeztek
– mondta Yangbo Sun, a Tennessee Egyetem epidemiológusa a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Ezen eredmények alapján azt javasoljuk, hogy legalább két-három étkezést iktassunk be elosztva a nap folyamán.
A vizsgálatban résztvevők mintegy 30 százaléka rendszeresen háromnál kevesebbet étkezett naponta.
Az adatok szerint nagyobb valószínűséggel hagyták ki az étkezéseket azok, akik fiatalabbak, férfiak, nem spanyol ajkúak, alacsonyabb iskolai végzettséggel és családi jövedelemmel rendelkeztek.
Az étkezések kihagyása emellett azok körében is gyakoribb volt, akik többet dohányoztak, több alkoholt fogyasztottak, nagyobb volt az élelmezési bizonytalanságuk, akik kevésbé tápláló ételeket fogyasztottak, többet nassoltak és összességében kevesebb energiát vettek magukhoz.
Szakemberek abban egyetértenek, hogy az új tanulmány nem elég átfogó ahhoz, hogy megállapítsa, hogy az étkezések kihagyása valóban okozhat-e korábbi halálozást, csak azt, hogy létezik egy olyan összefüggés, amely további kutatást érdemel. Szerintük lehetséges, hogy
más tényezők is szerepet játszanak, amelyek mind az étkezési szokásokat, mind a halálozási kockázatot befolyásolják.
A kutatócsoport ennek ellenére úgy igazította megállapításait, hogy figyelembe vegyék a számos táplálkozási és életmódbeli tényező – többek között a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a fizikai aktivitás szintje, az energiabevitel, az étrend minősége és az élelmezési bizonytalanság – eltéréseit. És a kapcsolat még mindig fennállt.
Eredményeink nyilvános adatokból származó megfigyeléseken alapulnak, és nem utalnak okozati összefüggésre
– mutatott rá Wei Bao, az Iowai Egyetem epidemiológusa. – Mindazonáltal, amit megfigyeltünk, az anyagcsere szempontjából érdekes.
Hozzátette: ez arra utal, hogy a meghatározott időközönként beiktatott étkezések kihagyása általában több energia felvételéhez vezet. Ez egyensúlyhiányt okozhat a glükóz szabályozásában, és végsősoron az anyagcsere-rendszer romlásához vezethet.