Ijesztő titka volt a 17. századi arisztokratának a fogai megőrzésére

Fénykép a fogakról a koponyában

A tudósok felfedezték egy 17. századi francia arisztokrata rég eltemetett titkát: 400 éve arany drótot használt, hogy ne hulljanak ki a fogai.

Az 1619-ben elhunyt Anne d'Alegre holttestét 1988-ban fedezték fel egy régészeti ásatás során az északnyugat-franciaországi Chateau de Laval kastélyban. Az ólomkoporsóba bebalzsamozott csontváza és fogai figyelemre méltóan jó állapotban maradtak meg.

A régészek észrevették, hogy egyfajta fogpótlása van, de akkoriban nem álltak rendelkezésükre olyan fejlett szkennelési eszközök, hogy többet megtudjanak azokról.

Harmincöt évvel később, egy régészekből és fogorvosokból álló csapat megállapította, hogy d'Alegre fogínybetegségben szenvedett, amely meglazította a fogait, áll a Journal of Archaeological Science: Reports ezen a héten megjelent tanulmányában.

Az úgynevezett „Cone Beam" vizsgálat – amely röntgensugarak segítségével háromdimenziós képet készít – kimutatta, hogy aranyhuzalokat használtak több fogának az összetartására és megfeszítésére.

Volt elefántcsontból készült műfoga is, ami akkoriban nagyon egyedinek számított.

Fénykép a fogakról a koponyában Forrás: INRAP/AFP

Ám ez a díszes fogászati háttérmunka csak rontott a helyzeten

– mondta Rozenn Colleter, a francia Nemzeti Régészeti Kutatóintézet régésze, a tanulmány vezető szerzője a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Az aranyhuzalokat az évek során többször is meg kellett húzni, ami tovább destabilizálta a szomszédos fogakat.

D'Alegre valószínűleg nem csak orvosi okokból vállalta a fájdalmat. Az arisztokrata nőkre hatalmas nyomás nehezedhetett abban a korszakban, amikor

a megjelenést a társadalmi értékkel és ranggal hozták összefüggésbe.

Kortársa Ambroise Pare, aki több francia király orvosa volt és hasonló fogpótlásokat tervezett, azt állította, hogy „ha egy beteg fogatlan, a beszéde elkorcsosul".

A szép mosoly különösen fontos volt d'Alegre számára, aki egy ellentmondásosnak kikiáltott, kétszeres özvegy társasági hölgy volt és nem volt jó híre"

– tette hozzá Colleter, hangsúlyozva, hogy D'Alegre a francia történelem zavaros időszakát élte át.

Közeli kép az (A) képen és a (B) röntgenfelvételen Anne d'Alegre 17. századi arisztokrata koponyájáról Forrás: INRAP/AFP

Hugenottaként és protestánsként harcolt a francia vallásháborúkban a katolikusok ellen az 1500-as évek végén. 21 éves korára már egyszer megözvegyült, és volt egy kisfia, Guy de Laval.

Amikor az ország belevetette magát a nyolcadik vallásháborúba, D'Alegre és fia kénytelen volt elrejtőzni a katolikus erők elől, miközben vagyonukat a király lefoglalta.

Fia ezután áttért a katolikus hitre és Magyarországra ment harcolni, ahol 20 éves korában meghalt a csatában. Miután másodszor is megözvegyült, D'Alegre 54 éves korában hunyt el egy betegségben.