Egyes iterációkban II. Ramszesz orra erősen kampós, másokban kevésbé emelkedik ki az arcából. Attól függően, hogy hol nézzük meg az interneten, a fáraó szemei a gyöngyszemektől a bogárszemekig terjednek.
Az arcformáját vagy kereknek és zömöknek, vagy hosszúnak és vékonynak ábrázolják.
Az egyesült királyságbeli Liverpool John Moores Egyetem kutatói most egyesítették erőiket Sahar Saleem egyiptomi múmiaszakértővel és a Kairói Egyetem radiológiaprofesszorával, hogy „digitálisan kicsomagolják" a fáraó maradványait, és minden eddiginél részletesebben jelenítsék meg az arcát.
A munkát aprólékosan végezték el.
A jelenleg a kairói Egyiptomi Civilizáció Nemzeti Múzeumában őrzött múmiáról készült CT-felvételeket és fényképeket történelmi adatokkal kombinálták, hogy a csontoktól kezdve építsék fel újra a fáraó arcát.
Caroline Wilkinson törvényszéki antropológus, a Liverpool John Moores Egyetem Arc Laboratóriumának vezetője szerint a múmia arcának legmarkánsabb vonásai az erős állkapocs és a széles orrcsont, amely „a szemek között helyezkedik el, nagyon magasan és nagyon hangsúlyosan".
Miután meghatározták az általános arcszerkezetet, az információkat ugyanabba a szoftverbe illesztették, amelyet a bűnügyi rekonstrukciókhoz használnak. A kutatók az alatta lévő csontok és az egyiptomi népességből származó arcizomvastagság mérései alapján újjáépítették a felette lévő izmokat és szalagokat.
Minél erősebb egy izom ott, ahol rögzült, annál inkább hagynak a rögzülései látható nyomokat a koponya felszínén
– magyarázta Wilkinson a ScienceAlert online tudományos portálnak.
Az eredmény egy idősebb férfi, hosszú arccal, széles, íves orral, szorosan egymás mellett elhelyezkedő szemekkel, bozontos, szürke szemöldökkel és széles szájjal, vékony felső ajakkal.
A rekonstrukcióhoz hozzáadott utolsó réteg a fáraó bőre és haja volt.
A bőr tónusát az alapján választották ki, ami a feltételezések szerint akkoriban Egyiptomban általánosnak számított. Eközben a hajszínt olyan bizonyítékok alapján határozták meg, amely többek között II. Ramszesz és más világos hajú múmiák hajfürtjeinek mikroszkópos vizsgálatán alapult, és amelyek arra utalnak, hogy egykor vörös hajkoronát viselt.
Az ókori Egyiptomban a vörös hajat isteni tulajdonságnak tekintették, amit féltek és tiszteltek is, így magát II Ramszeszt a rajzokon gyakran ábrázolták istenségként.
Az azonban nem világos, hogy a híres fáraó vörös haja vezetőként adott-e neki bármiféle előnyt, vagy ez részben a sikerei miatt vált a vezetés jelképévé.
Bár sosem lehetünk biztosak abban, hogyan is nézett ki egykor ez a tiszteletben álló uralkodó, Wilkinson elárulta, hogy a csapata élő donorok CT-felvételein tesztelte az arcrekonstrukciós módszerüket. Végül azt találták, hogy a részletek 70 százaléka milliméteres pontossággal egyezik az illető tényleges arcszerkezetével.
A fáraó a feltételezések szerint 92 éves korában halt meg, valamikor időszámításunk előtt 1279 és 1213 közötti.
66 évig uralkodott, ami a szakemberek szerint azt is jelenti, hogy a múmiája idős korára megdermedt. Mindazonáltal Wilkinson, Saleem és csapata háromdimenziós korregressziós technikákat használ , hogy
rekonstruálják a fiatalabb változatot: egy középkorú II. Ramszesz-t az uralkodása csúcsán.
Ahogy az alábbi képen is látható, a régebbi változathoz képest nem sok minden változott, kivéve az uralkodó ráncait, amelyeket kisimítottak, valamint az állkapcsát, amely kissé megemelkedett, illetve a haját, amely sokkal dúsabb lett.
Az, hogy Ramszesz arcát életre keltjük idős korában és fiatal férfiként, emlékezteti a világot legendás státuszára
– mutatott rá Saleem az Aunt Minnie Europe online radiológiai magazinnak.
A csapat most hasonló technikával dolgozik Tutanhamon fáraó arcának rekonstrukcióján. Ennek metodikája Saleem más kutatásait követi, amelyekkel I. Amenhotep király (időszámításunk előtt 1525-1504) arcát tanulmányozta, és amelyek a Frontiers in Medicine című szaklapban jelentek meg.