Az Air Astana a portugál OGMA nevű vállalattal szerződött az Embraer E190-es gépei karbantartására. Ez egy bevett gyakorlat a légi közlekedésben is, hiszen az autózás esetében is jóval drágább saját szervizt fenntartani, mint egy márkaszervizbe vinni a saját autónkat. Az OGMA elvégezte a gyártó által előírt időszakos ellenőrzéseket és javításokat ezen a repülőgépen is. Az egyik fontos munka a csűrőkormányok acélkábeleinek cseréje volt karbonszálas huzalokra.
Ezek a kormányok a szárny külső részén vannak, és a bedöntést szabályozzák. A csűrőkormányok mellett áramlásrontó lapok is segítenek a kormányzásban, ezeket spoilernek hívják. Az első rendszer főleg kis sebességnél, a második főleg nagy sebességnél kapcsolódik be a gép irányításába. Az E190-es típuson hibridrendszer vezérli a kormányokat: a csűrőkormányokat kábelek működtetik, a spoilerek viszont fly-by-wire vezérlésűek. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a kormányparancsokat egy digitális rendszer küldi elektromos vezetékeken az áramlásrontó lapokhoz.
Normál esetben, ahogy az ábrán is látszik, ezek egy oldalon egyszerre térnek ki, tehát ha balra akarja kormányozni a gépet a pilóta, a baloldali szárnyon mindkét elem felfelé mozdul. Ugyanekkor a jobboldali szárnyon a spoilerek belesimulnak a szárnyba, a csűrőkormány pedig lefelé tér ki.
A műszaki részletekkel nem untatjuk tovább az olvasót. A karbantartási munka csak a csűrőkormányokra vonatkozott, a spoilereket nem érintette, és ennek nemsokára nagy jelentősége lesz.
A kábelek cseréje nem ment könnyen. A vártnál sokkal tovább tartott, mert a gyári leírás nem volt egyértelmű a portugál technikusok számára. Ráadásul a gép kormányhibát jelzett, amikor bekapcsolták a fedélzeti műszereket, illetve rendszereket, és ezt a hibajelzést sehogy sem sikerült eltüntetni. A küzdelem október 31. és november 11. között minden nap zajlott.
Az OGMA szakemberei végül a brazil gyártó segítségét kérték, hogy a hibajelzés kérdését meg tudják oldani.
A gyári segítségével és egy elektronikai egység cseréje után végül sikerült megszabadulni a hibajelzéstől. Végre visszaadhatták a gépet a légitársaságnak, következhetett a gépátvétel.
A légitársaság személyzete november 11-én elhelyezkedett a pilótafülkében. A 40 éves Vjacseszlav Ausev kapitány volt a legtapasztaltabb közülük a maga 6009 repült órájával. Az ő munkáját két elsőtiszt segítette, Bauirzsán Karasolakov (32 éves, 2692 repült óra) és Szergej Szokolov (26 éves, 3514 repült óra). Három technikus kísérte a pilótákat, ők beültek az üres utastérbe. Nem sokkal a műszerek bekapcsolása után két további hibát jeleztek a rendszerek, ezért a személyzet közölte az OGMA csapatával, hogy a gépet így nem tudják átvenni. A technikusok két órán át dolgoztak az Embraeren, mire a hibákat kijavították.
A pilóták újra végrehajtották a kötelező ellenőrzési listák feladatait, így ellenőrizték a kormányokat is. Amikor minden irányban teljesen kitérítették őket, nem tapasztaltak semmilyen akadályt. A késés okozta kapkodásban azonban egy komoly hibát elkövettek:
nem néztek le a kormányok helyzetét jelző képernyőre,
mert azon azt látták volna, hogy a spoilerek épp fordítva mozognak, mint kellene.
A kazah légitársaság 1388-as járata 13:31-kor, kétórás késéssel felszállt, hogy Minszk érintésével Almatiban repüljön. A felszállás problémamentes volt, a gép a levegőbe emelkedett.
A gondtalan repülés mindössze 10 másodpercig tartott. A gépet vezető kapitány ekkor tapasztalta először, hogy az Embraer nagyon furcsán viselkedik.
A felszállás után hat perccel a pilóták már kénytelenek voltak vészhelyzetet jelenteni, mert megtörtént maga a rémálom: a gép irányíthatatlannak bizonyult.
A robotpilótát nem sikerült aktiválni felszállás után, így a kapitány manuálisan vezette a gépet. A kormánymozdulatok azonban egyáltalán nem azt eredményezték, amit várni lehetett. A repülőgép egyre inkább kilengett jobbra-balra, és a kormányzás csak rontott a helyzeten. Miközben a pilóták az elszabadult repülővel birkóztak, a műszerek semmilyen hibát nem jeleztek, így Ausevék csak találgathatták, mi lehet a baj.
A felszállást követő percekben már életveszélyes repülési helyzet alakult ki. A gép átfordult, orsózott a hossztengelye körül. tehát fejjel lefelé is repült, majd függőlegesen zuhanni kezdett.
A pilóták ekkor azt kérték az irányítástól, hogy vezesse őket az óceán felé, hogy ha lezuhannak, ne lakott területre csapódjon be a gép. Illetve, hogy ha esetleg kényszerleszállást tudnának végrehajtani, legyen esélyük a túlélésre a vízen. A radarképernyő megmutatja, milyen őrült útvonalat járt be az irányíthatatlan E190. Hiába kaptak többször is vektorokat a tenger irányába, a pilótáknak nem sikerült arra kormányozni a gépet.
Cikkünk folytatódik, kérjük, lapozzon.