Ezért lett az ülőmunka az új dohányzás

Egy új tanulmány szerint félóránként mindössze öt perc séta csökkentheti a mozgásszegény életmód káros hatásait. A Columbia Egyetem kutatói öt különböző típusú „mozgás-nassolnivalót" teszteltek, és azt találták, hogy valójában sokkal könnyebb ellensúlyozni a hosszú ideig tartó ülés hatását, mint gondoltuk – de ehhez következetesnek kell lenni.

A Medicine and Science in Sports and Exercise című folyóiratban publikált tanulmány becslései szerint minden negyedik amerikai felnőtt több mint 8 órát ül naponta – ez egy nagyon hosszú idő, ám a testünk nem igazán arra van tervezve, hogy kibírjon. Ez különösen aggasztó, mivel a tudósok egyre több negatív egészségügyi hatást fedeznek fel az üléssel kapcsolatban.

Évente körülbelül kétmillió haláleset kapcsolódik a fizikai inaktivitáshoz.

Szakemberek szerint az egyetlen jó alternatíva a minél több mozgás. De mi a minimális vagy optikai adag és gyakoriság? A kutatók ezt próbálják kideríteni már évek óta; most egy új tanulmány szerint eljutottak az ideális mércéhez: minden félórányi ülőmunkára öt perc séta jut.

Félóránként mindössze öt perc séta csökkentheti a mozgásszegény életmód káros hatásait Forrás: CC0 Public Domain

Az ülőmunka mindenütt jelen van a fejlett országokban, és káros egészségügyi következményekkel jár

– írták a kutatók közleményükben, amit a ZME Science online tudományos portál idéz. – A fizikai aktivitásra vonatkozó iránymutatások az ülőidő csökkentését javasolják, azonban nem születtek eddig olyan mennyiségi iránymutatások, amelyek tájékoztatást adnának arról, hogy milyen gyakran és mennyi ideig kell megszakítani az ülést.

A Columbia Egyetem kutatói korábbi tanulmányaikban megállapították, hogy ha 30 percnyi ülést 30 percnyi fizikai aktivitással helyettesítettek, akkor az egyének halálozási kockázatát könnyű testmozgás esetén 17 százalékkal, mérsékelt testmozgás esetén pedig 34 százalékkal csökkentették. A

csapat most azt szerette volna kideríteni, hogy a fizikai aktivitást „össze tudják-e sűríteni" kezelhető, kisebb részekre, amelyeket könnyebben be lehet építeni az emberek rutinjába.

A tudósok 11 egészséges, közép- és idősebb felnőttből álló csoportot választottak ki, és arra kérték őket, hogy hetente öt napon keresztül, több héten keresztül, napi nyolc órában sétáljanak be a laborjukba különböző kísérletek céljából. Az önkéntesek mindegyik alkalommal egy-egy meghatározott ülő- és testmozgási rutint próbáltak ki, legyen az egyperces szünet 30 vagy 60 percenként, vagy egy hosszabb, ötperces szünet. Utóbbiak alatt a résztvevők enyhe intenzitással sétáltak egy futópadon. Reggelit is kaptak, amely főként gabonapehelyből állt, illetve ebédet, például zöldséges lasagnát. A vércukorszintet 15 percenként, a vérnyomást pedig óránként ellenőrizték.

Volt egy kontrollált, fizikai aktivitás nélküli vizsgálat is, amikor nyolc órán át csak ültek egy székben.

A kutatók azt találták, hogy 30 perc ülés után öt perc séta volt a legnagyobb hatással a rövid távú egészségre. A vércukorszint a nagy átlag után 58%-kal csökkent a kontrollvizsgálathoz képest. A vércukorszint egy nagy átlag után 58 százalékkal csökkent a kontroll vizsgálathoz képest, míg a vérnyomás négy-öt higanymilliméterrel redukálódott az összes sétaszüneti rutin során.

Bár a rendszeres könnyű séták nem jelentenek automatikusan szív- és érrendszeri fittséget, a szakemberek szerint kiegészíthetik a fő edzésprogramunkat épp úgy, ahogyan a multivitaminok kiegészítik az egészséges étrendet.

A krónikus betegségekben, például a cukorbetegségben vagy a magas vérnyomásban szenvedők számára pedig még nagyobb hasznot jelenthetnek.