A régészek versenyben vannak, hogy feltárják a rejtett kincseket az olvadó gleccserek alatt

Gubler találta ezt a nyilat az olvadó jégben.

A gyorsan olvadó jég az Alpokban mindenféle ősi leletet napvilágra hoz. A kutatók versenyt futnak az idővel, hogy megvédjék ezeket az antikvitásokat, mielőtt túl késő lesz.

Nem messze a Svájci Alpokban lévő Lötschepass-tól nem messze lévő hágó annak ellenére, hogy 2.890 méter magasan van, történelmileg kereskedelmi út volt a messze alant lévő völgyek közt.
A régészek egyszer találtak itt egy középkori tehén csontvázat a hágó csúcsán. A szénizotópos vizsgálat megmutatta, hogy a 15, vagy 16. századból való. Vannak írásos források is abból az időből, amik igazolják, hogy az emberek szarvasmarhát hoztak át a hágón a piacra.
A tehén koponyát körülbelül 10 éve fedezte fel egy régész csoport, akik a hágón lévő állandó jégmaradványokat vizsgálták. Azóta a helyszín mindenféle kicseket termett.

Forrás: https://www.sciencefocus.com/planet-earth/hidden-treasures-melting-glaciers/

"A legjobb leletünk egy teljes összeáállítás korai bronzkori dolgokból, körülbelül Kr.e. 2000-ből. Volt egy fa doboz, két íj, nyílvessző töredékek és 3 kovakő nyílhegy. A dobozban gabonaszemek voltak, amiből megtudjuk, hogy azok az emberek mit vittek magukkal főzni. Olyan, mintha valaki a fél felszerelését itt fent hagyta volna. A leletek igazán jól elkészítettek voltak - azok az emberek tudták, hogy használják a nyersanyagokat, hogy bőr hevedereket és szíjakat hozzanak lére például." - mondja Regula Grubler régész.

Gubler találta ezt a nyilat az olvadó jégben. Forrás: https://www.sciencefocus.com/planet-earth/hidden-treasures-melting-glaciers/

Az olvadó gleccserek és jégfoltok világszerte lehetőséget teremtenek a régészeknek, hogy drámaian bővítsék ismereteiket arról, hogyan változott a hegyi élet az évezred során. Egy érdekes lelet, amit az olvadó jég napvilágra hozott, Ötzi volt, a Jégember, aki több mint 5.000 évvel ezelőtt élt.
De az archeológusok számára ezek keserédes felfedezések. Mióta Gubler részt vesz a projektben, a jégfolt csökkent. Mot nyáron csak egy kis vízpocsolya volt.

A gleccserek lefele mozognak a lejtőn, noha rendkívül lassan. Tehát bármi lelet ami belép a gleccserbe, azt a gleccser másik végén kiköpi. Másrészt a jégfoltok stacionáriusak, tehát a leletek csapdába esnek a jégbe évezredekre. De ahogy a leletek megjelennek a jégből, zajlik a verseny, hogy megmentsék az ősi kincseket mielőtt elbomlanak a nylít levegőn. Gubler az egyetlen régész, aki Svájc e régióiban ilyen helyszínen dolgozik.

A régészek az egész világon ugyanazzal a nagy feladattal állnak szemben, hogy vizsgálják és katalogizálják a helyszíneket időben, mert az olvadás túl gyorsan történik korlátozott forrásaik számára.

A klímaváltozás a felelős a gyors gleccserolvadásért, jégfoltokért és permafrosztért. Az Alpokban gyorsabb az olvadás, mint a világ bizonyos részein, mert a melegedés szintje magasabb földrajzi szélességeken nagyobb, mint az egyenlítőhöz közelebb.

"Csak idén a teljes gleccserjég mennyiség 6 %át vesztettük el, ami még Svájcben jelen van. Ez sokkal több, mint valaha. Az utóbbi 10 évben, jellemzően 2% jégmennyiség veszteséget láttunk évente. Idén (2022) 3-szor több, mint az utóbbi 10 év átlaga.'" - mondja Matthias Huss, a Glamos glaciológusa és feje, azé a szervezeté, ami monitorozza a gleccsereket Svájcban.

Egy svájci sí üdülőben munkások egy takaróval fedik be a havat, megakadályozandó, hogy elolvadjon. Forrás: Origo

A glaciológusok a 2022- es drámai jégveszteséget 3 faktor kombinációjának tudják be: minimális hóesés, hőhullámok és szaharai por. A kevés téli hóesés miatt vékonyabb védőréteg volt, mint a szokásos, nyár kezdetén, így a hó hamarabb olvadt, felfedve a jeget, és így a jégveszteség korábban kezdődött. A por keresztúlfújt a Mediterráneumon a Szaharától március és május közt, az alpesi havat porossá téve, így az több napsugárzást nyelt el és gyorsabban olvadt. Az utolsó szög a koporsóban a májustól szeptember kezdetéig tartó perzselő hőhullám volt az Alpokban.

Az olvadás sebessége Alpok szerte olyan súlyos, hogy a Glamos kutatók kezdenek elhagyni néhány állomást. A Corvatschnál lévő állomást lezárták, mivel kevés mérendő jég maradt a gleccseren.

A glaciológusok azt jelzik előre, hogy 95%-a a kb. 4.000 gleccsernek Alpok szerte eltűnhet e század végére.

"A 2022 rosszabb volt, mint vártuk. Kis ideig, a klíma modellek által előrejelzett extrém időjárás gyakoribbá vált, és a gleccser modelljeink azt mutatják, hogy az olyan extrém olvadási sebességek lehetségesek. De még nem vártunk ilyen extrém eseményeket. A jövő már valósággá vált." - mondja Huss.

Globálisan, az olvadó gleccserek fenyegetik a közelben élő közösségek életét is. A gleccserek olyanok, mint a víztornyok - raktározzák a télen lehullott a havat, ami aztán nyáron fokozatosan felszabadul biztosítva ivóvizet, öntözővizet a terméseknek, és hűtő mechanizmust az erőműveknek. Az olvadó jég a helyi turizmusra is hatással van.

Például a Mont Blanc csúcsához vezető út korábban válik csalókábbá a sziklahullások megnövekedett veszélye miatt. 2022 júliusában egy gleccser jégself Olaszországban összeomlott és megölt 11 mászót. A súlyos gleccserolvadás a Himaláján súlyosbította az halálos áradásokat Pakisztánban.

Extrém időjárási kondíciók esetén extrém mérések szükségesek. A gleccserek megóvása érdekében nagy skálájú földmérnöki projektekről vannak tárgyalások.

Huss azt mondja: "A földmérnöki porjektek helyi skálán működnek, de de sosem fognak glaciális skálán működni. Az ember tehet némi fehér takarót a jég fölé egy sípálya alá, hogy megőrizze a gazdaságos tevékenységeket. De ezek a technológiák sosem lesznek képesek megmenteni egy teljes gleccsert, és még kevésbé az összes gleccsert az Alpokban, vagy világszerte."

Huss azt mondja, a szénkibocsátások csökkentésével megmenthetünk valamennyi gleccsert, a számítások szerint az Alpokban ma lévő jégmennyiség körülbelül 1/3-a megmenthető a párizsi egyezmény teljes megvalósítása esetén. De ez egy szép ambíció. Még akkor is elveszítjük az Alpok gleccsereinek legtöbbjét.

A párizsi egyezmény célja, hogy a hőmérdékelt emelkedést 2, ideális esetben 1.5 Celsius-fok alatt tartsuk, ami óriási kihívás mindeannyiunk számára. Még ha a párizsi egyezmény teljesül is, a hőmérsékletek várhatóan emelkedni fognak több évtizedig, mielőtt stabilizálódik a század második felében.

Ez az árkádsor a Lötschepasseban 10 éve épp a gleccser felszínén volt, de most épp alatta van. Forrás: https://www.sciencefocus.com/planet-earth/hidden-treasures-melting-glaciers/

A gleccserolvadás pandémiát okozhat

A permafroszt állandóan fagyott föld, mely a z északi félteke 1/4-ét borítja. A globális felmelegedés a permafrosztot is kiolvasztja, az atmoszférába felszabadítva a jeges földbe fagyott 1.5 trillió tonna szenet.És van ennek még egy veszélye. Hogy kiolvadnak fertőző bogarak. 2022 októberében a Proceedings Of The Royal Society B magazinban jelent egy tanulmány, hogy azokon a helyeken ahol nagy mennyiségü glaciális olvadt víz van, fennáll a kockázata a vírusfertőzésnek. 2021-ben az Ohio Állami Egyetem kutatói felfedeztek 28 vírustól származó 15.000 éves genetikai anyagot, melyeket jégmintákból vettek a Tibeti-fennsíkról Kínában. És 2014-ben laboratóriumban életre keltettek Franciaországban (National Centre for Scientific Research) egy szibériai permafrosztból származó vírust, 30.000 fagyott földbe zárt időszak után újra fertőzővé téve.

A klíma melegedésével az olvadó permafroszt növeli a kockázatát annak, hog felszabadulnak halálos rovarok. Ez okozhatja a következő pandémiát. De ősi vírusok és baktériumok is kontaktusba kerülhetnek új gazdákkal, amik még akkor nem léteztek, mikor ezek a patogének a földbe fagytak.

(Forrás: BBC Science Focus)