Tesla 1856. július 10-én született a horvátországi Smiljanban egy szerb ortodox lelkész fiaként. A grazi és a prágai műegyetem hallgatója volt, de apja halála után – miután a tandíjat nem tudta fizetni – félbe kellett szakítania tanulmányait és a budapesti Ganz gyárban kezdett dolgozni.
Itt ismerkedett meg Puskás Ferenccel, aki beajánlotta bátyjának, Puskás Tivadarnak, aki 1882-ben alkalmazta az Edison cég általa vezetett párizsi kirendeltségénél, itt valósította meg indukciós motorját.
Tesla 1884-ben fejében tucatnyi nyelvvel, zsebében néhány centtel, egy repülőgép tervével és egy Edisonhoz szóló ajánlólevéllel utazott Amerikába. Edison alkalmazta is, de a két nehéz természetű ember állandóan összekülönbözött: nemcsak az anyagiakon, hanem azon is, hogy Edison az egyenáramra, míg Tesla a váltóáramra esküdött. Teslának néhány hónap után távoznia kellett, s Edison nagy ellenfeléhez, George Westinghouse-hoz kopogtatott be, aki
hatalmas összegért rögvest megvette tőle váltóáramú dinamóinak, trafóinak és motorjainak szabadalmi jogait.
Edison ez egyszer tévedett, a Tesla-Westinghouse váltóáramú rendszer legyőzte az ő egyenáramú szisztémáját. Holott a harcban mindent bevetett: ő járta ki New York állam vezetésénél, hogy a kivégzésekre váltóárammal működő villamosszéket használjanak, majd szörnyülködve nyilatkozott a váltóáram halálos természetéről.
Tesla a pénzből saját vállalatot alapított. Kutatta a szénszálas izzót, az elektromos rezonanciákat, a világítás módjait, bemutatóin a váltóáramhoz fűződő félelmeket a saját testén átvezetett árammal próbálta oszlatni. 1891-ben találta fel a nevét viselő tekercset, amelyet a rádiókban és tévékben ma is használnak. Csak Amerikában 121 szabadalmat jelentett be, ma lényegében minden ipari és háztartási eszköz az ő háromfázisú elektromos rendszerével és indukciós motorjával készül.
1895-ben ő tervezte meg a világ első váltóáramú vízi erőművét a Niagara vízesésnél, amely Buffalo városát látta el árammal.
Tesla 1898-ban rádióval irányított csónakot mutatott be és feltalálta a rádiót is (ám ezért 1909-ben az olasz Marconi kapott Nobel-díjat). Egy évvel később - felismerve, hogy a Föld vezetőként használható, s egyes frekvenciákon reagál az elektromos rezgésekre - 40 kilométer távolságról,
vezeték nélkül működtetett 200 villanyizzót, és 40 méteres villámokat keltett az ionoszféra energiájával.
Ő találta fel a távirányítót, a tachométert, a földenergia fűtésre történő felhasználását, kutatásain alapul a rádióerősítő, a neonlámpa, a mikrohullám.
Alakja köré legendák szövődtek: földönkívüliek jeleit fogta, kidolgozta az időutazást, feltalálta az „üzemanyag nélküli" motort, amely bárhol fellelhető anyagokat használ fel. Bár nyilatkozatai szerint az utóbbi kérdést megoldotta, találmányát sohasem mutatta be, az összeesküvés-elméletek hívei szerint azért, mert tartott az olajcégek bosszújától.
1900-ban a milliárdos Pierpont Morgantól kapott pénzből adótornyot kezdett építeni, hogy az egész világot besugározza képekkel és hírekkel, de a pénzember visszalépett az üzlettől.
Tesla javasolta, hogy a kiöregedett hadihajókat áramfejlesztőként hasznosítsák, a vezeték nélküli átvitelt lehetővé tevő antennarendszerét ma is használják, de a szabadalmat akkor sok évre titkosították. Tesla dolgozta ki a mágneses aknák elleni védelmet is.
Bár számos kitüntetést kapott és 1931-ben, 75. születésnapján a Time magazin címlapján jelent meg arcképe, nagy csalódására a Nobel-díjat nem kapta meg.
1912-ben félhivatalosan felmerült, hogy Edisonnal megosztva tüntessék ki, de felháborodva utasította vissza, hogy nevüket akár csak ilyen összefüggésben is együtt említsék. A díjat végül a mindkettejüknél kevesebb érdemet szerzett svéd Gustaf Dalén vehette át.
Tesla mindig is hajlamos volt a neurózisra és a sértődésre, ráadásul tisztaságmániás volt, irtózott a kerek tárgyaktól, megszállni csak olyan szobában volt hajlandó, melynek száma osztható volt hárommal. Élete végén galambokat etetett a New York-i parkokban, rájuk pazarolva érzelmeit, amelyet embertársainak képtelen volt átadni.
A magányos és elszegényedett feltaláló nyolcvanhat éves korában, 1943. január 7-én New Yorkban halt meg.
1960-ban teslának nevezték el a mágneses indukció SI mértékegységét (jele T), hagyatéka 2003-ban az UNESCO dokumentációs világörökségének része lett. A világ legnagyobb Tesla-emlékművét (egy több mint öttonnás, 6x3x3 méteres alkotást) 2014-ben Prágában avatták fel. A teljesen elektromos autókat gyártó, 2003-ban alapított, rendkívül sikeres amerikai cég is Tesla nevét vette fel.
Bár szinte összes találmányát az Egyesült Államokban hozta létre, Szerbia és Horvátország egyaránt a maga fiának vallja.
Érveket mindkét fél felhozhat, hiszen Horvátországban született szerb szülőktől, s bár mindössze egyetlenegy napot töltött Szerbiában, a hamvait tartalmazó urna a belgrádi Tesla Múzeumban található (hamvait 1957-ben családja beleegyezésével szállították Szerbiába), nevét viseli a belgrádi repülőtér. A horvátok a délszláv polgárháborúban lerombolták Gospicban álló szobrát, mert - az egyébként német anyanyelvű - tudóst szerb származásúnak minősítették, de később
Horvátországban Tesla-emléknappá és nemzeti ünneppé nyilvánították a feltaláló születésnapját, július 10-ét.
A január 1-jén forgalomba került horvát euró-érmék közül is többen Tesla arcképe látható, emiatt a szerb jegybank hivatalosan is tiltakozott Brüsszelben.
(MTVA Sajtóarchívum)