Egy új kutatásban a tudósok „E.T." technológiai jeleire vadásznak azokban a pillanatokban, amikor a vizsgált exobolygók közvetlenül elhaladnak a saját napjuk előtt a Földről nézve. Ezek a pillanatok tökéletes alkalmat jelenthetnek a kutatók szerint arra, hogy egy idegen világ jelet küldjön a földlakóknak, és megpróbálja felvenni a kapcsolatot velünk.
"Az exobolygós tranzitok (fedések, a szerk.) azért különlegesek, mert mind a Földön mint megfigyelők, mind pedig az exobolygós rendszerben lévő potenciális technológiai fajok, mint transzmitterek pontosan és előre kiszámíthatják ezeket" - mondta Sofia Sheikh, a tanulmány vezető szerzője és a rádiócsillagászat posztdoktori kutatója a Földönkívüli Intelligencia Kutatása (SETI) intézetben.
Ezek az áthaladások tehát olyan kiszámítható és periodikusan ismétlődő időszakok, amelyek során
az idegenek ideális helyzetbe kerülnek egy üzenet elküldéséhez,
mi pedig annak vételéhez. "Ez a stratégia segít leszűkíteni azt a kérdést, hogy hol és mikor keressük a kozmoszból érkező feltételezett üzeneteket" - nyilatkozta Sofia Sheikh, a kutatási projekt vezetője a Live Science tudományos ismeretterjesztő portálnak.
Az új tanulmány, amelyet múlt év december 9-én tettek közzé az arXiv preprint oldalon, és amelyet a The Astronomical Journal szaklapban lektorált publikáció közzétételre terveznek, egyelőre azonban nem talált semmilyen bizonyítékot a „beszélgető idegenekre".
A tudósok eddig még csak egy tucatnyi távoli bolygót vizsgáltak meg az új módszer segítségével, de azt tervezik, hogy a kutatást jelentősen kiszélesítik a közeljövőben. Amióta feltalálták a rádiótechnológiát, az elmúlt bő egy évszázadban folyamatosan egyre több földi eredetű rádió és más elektromágneses jel sugárzódott ki a kozmikus térbe, sőt időnként, mint a híres 1974-es Arecibo-üzenetnél, célzottan küldtek jeleket abban a reményben, hogy kapcsolatba léphessünk bármely intelligens földönkívüli civilizációval, amely esetleg figyel bennünket.
Azt feltételezve, hogy más idegen civilizációk is sugároznak mesterséges eredetű jeleket, a tudósok olyan rádióhullámok után kutatnak a galaxisban, amelyek idegen technológiától származhatnak.
De a közel 250 milliárd csillagból álló Tejútrendszer elképzelhetetlenül nagy kiterjedésű terület, ezért az a legfőbb kérdés, hogy hol keressük a feltételezett idegen civilizációk jeleit.
Sheikh és kollégái emiatt határozták el, hogy rádióteleszkópok segítségével akkor hallgatják le a „gyanús" távoli exobolygókat, amikor elhaladnak a napjuk előtt, az úgynevezett Schelling-pontban. Ez megoldás lehet egy olyan problémára,
amelyet mindkét fél általában alapértelmezettként kezel
olyan helyzetben, amikor nem kommunikál valaki mással. Más szóval, a bolygótranzit (bolygófedés, a szerk.) éppen az adó és a vevő szempontjából logikus pillanatnak tűnik a jelek kölcsönös vételére.
Sofia Sheikh és munkatársai a nyugat-virginiai Robert C. Byrd Green Bank-i nagy rádióteleszkóp segítségével annak a 12 exobolygónak a rádiójeleit kutatták, amelyek tranzitja egy rövid időablakban 2018 márciusában egyszerre volt megfigyelhető.
Rengeteg rádiójelet észleltek – valójában csaknem 34 ezret –,
de ezek 99,6%-át eleve el lehetett vetni, mint a Föld felé irányuló esetleges idegen intelligenciától származó jelet. A fogott nagy mennyiségű rádiójel precíz kiértékelését egy szakképzett rádiócsillagászokból álló csoport végezte el. Végül megállapították, hogy kettő kivételével mindegyik jelet interferencia okozta. A kiszűrt rádiójelekből fennmaradó kettőt, a Kepler-1332b
és a Kepler-842b exobolygókról érkező néhány rövid intenzív rádiójelet - mindkettő potenciálisan a Földnél nagyobb sziklás bolygó –, további követésre érdemesnek tartják, bár Sheikh szerint szinte bizonyosan ezeket a jeleket is interferencia okozta, és kevéssé valószínű, hogy valódi üzenetek lennének.
A SETI kutatási programja abból a feltételezésből indul ki, hogy a matematikai valószínűség szabályai szerint rengeteg technikailag magasan fejlett technikai civilizáció létezhet az univerzumban.
Szűkebb kozmikus hazánkban, a Tejútrendszerben a legpesszimistább, valószínűségszámításon alapuló becslések szerint is legalább tízezer a földivel azonos, vagy annál jóval magasabban fejlettebb technikai civilizáció létezhet, és a Tejútrendszer csupán egyike az eddig ismert több száz milliárd galaxisnak.
A SETI kutatási módszerének lényege a kozmoszból érkező különleges elektromágneses jelek felfedezésén, nem pedig a vélelmezett idegenek felé sugárzott adásokon alapul. A SETI passzív „fülelésével" szemben a METI (Messing Extra Terrestial Intelligence) intézet tudósai
viszont az aktív keresés hívei,
akik a kozmoszba küldött előre megtervezett és kódolt jelekkel szeretnék elérni, hogy az idegenek felfigyeljenek ránk.
Nem mindenki ért egyet azonban a METI által szorgalmazott módszerrel. John Gertz, a SETI korábbi igazgatója szerint
a METI túl nagy kockázatot vállal az egész emberiség nevében
anélkül, hogy erre engedélyt kaptak volna. Andrew Simeoni, a Berkeley SETI Kutatóközpont igazgatója John Gertz-el egyetértve arra hívja fel a figyelmet, hogy egy távoli és a földinél fejlettebb technikai civilizáció nem feltétlenül jó szándékkal figyelne fel az emberiségre.
Ugyanezt a véleményt osztotta a tudománytörténet egyik legnagyobb elméleti fizikusa, Stephen Hawking is.
Hawking szerint a nálunk fejlettebb idegenek a legnagyobb valószínűséggel ellenséges civilizációk,
ezért a látogatásuk súlyos veszélyt jelenthet az egész emberi civilizációra. „Egy fejlett civilizációval találkozni olyan lehet, mint amikor az őslakos amerikaiak találkoztak Kolumbusszal. Abból sem sült ki semmi jó" - véli a híres tudós.
Természetesen akaratlanul is felhívhatjuk magunkra a figyelmet, hiszen az elmúlt bő száz évben, a rádiózás elterjedése óta rengeteg jel sugárzódott ki a kozmoszba. Így lényegében nem rejtőzhetünk el az esetleges és akár ellenséges idegen civilizációk elől sem.