A kísérletben részt vevő mintegy 2900 alkalmazott 40 százaléka nyilatkozott úgy, kevesebb alvászavarral vagy álmatlansággal küzd. Negyvenöt százalékuk nem tapasztalt változást az alvásában, 15 százalékuk pedig az alvásproblémák növekedéséről számolt be a tanulmány eredményei szerint. Az Egyesült Királyságban a négynapos munkahetet vizsgálták egy kísérletben, amiben összesen hatvanegy vállalat vett részt.
Összesen 56 cég, vagyis a vállalatok 92 százaléka mondta azt, hogy a teszt végeztével átállnak a négynapos munkahétre.
A vállalatok közül tizennyolc megerősítette, hogy a négynapos munkahét után újratárgyalják a kérdést.
A kísérletet a 4 Day Week Global szervezet szervezte a Boston College, a Cambridge-i Egyetem és az Autonomy kutatócsoportjaival együttműködve, ami 2022. júniusától decemberig tartott.
Nem titok, hogy az alvás fontos az egészség szempontjából, ám a felnőttek több mint egyharmada nem alszik az ajánlott 7 vagy annál több órát minden éjszaka
– derült ki a Centers for Disease Control (ODC) 2016-os jelentéséből, amit a ScienceAlert online tudományos portál idéz. – Valószínűleg nem a túlhajszoltság az egyetlen ok, de a CDC gyanúja szerint ez is szerepet játszik.
Hozzátették: a munkáltatók megfontolhatják a munkarend módosítását, hogy dolgozóknak legyen idejük elegendő mennyiségű és minőségű alvásra.
Az amerikai kormányzat munkaalvással kapcsolatos kutatásainak nagy része a hosszú éjszakai műszakokra összpontosít, amelyeket gyakran az ápolók vagy a teherautó-vezetők végeznek. De még
a szokásos 40 órás munkahét esetén is előfordulhat, hogy a munkahelyi stressz „beszivárog" az alvásidőbe.
Egy 2007-es svédországi tanulmány az álmatlanságot olyan munkahelyi stresszfaktorokkal hozta összefüggésbe, mint például a magas munkakövetelmények. Egy 2019-ben végzett, újabb svéd kutatás megerősítette ezt a kapcsolatot több mint 3700 ember egészségügyi felmérésének adatai alapján. A State Farm Insurance 2017-es metaanalízise megállapította, hogy a munkahelyi stresszorok, például a munkaterhelés, hatással vannak az alvás minőségére és mennyiségére is.
Az amerikai Nemzeti Munkahelyi Biztonsági és Egészségügyi Intézet az alvászavarokat a munkahelyi stressz korai figyelmeztető jeleként tartja számon.
A rossz alvás ráadásul egészségügyi kockázatot is jelent a munkavállalók számára. Eközben hatással lehet a munkáltatókra is, mivel csökkenti a munkateljesítményt. Egy 2010-es kutatás becslése szerint a fáradtsággal összefüggő termelékenységcsökkenés négy amerikai vállalatnál évente 1 967 dollárba került munkavállalónként. Egy 2007-es tanulmány szerint a a munkavállalók közel 38 százaléka tapasztalta a fáradtságot a munkahelyén az Egyesült Államokban.
A négynapos munkahétre vonatkozó kísérleti projektben a munkavállalók 46 százaléka számolt be arról, hogy a szokásosnál kevesebb fáradtságot tapasztalt, 14 százalékuk pedig azt mondta, hogy inkább többet érzett. A résztvevő vállalatok azt is elárulták, hogy milyen előnyöket tapasztaltak: a kísérlet során átlagosan 1,4 százalékkal nőtt a bevételük.
A teszt eredményei szerint a korábbi szokásos ötnapos munkahét hasonló időtartamához képest átlagosan 35 százalékkal nagyobb bevételt értek el.
A vizsgálatban részt vevő vállalatok legnagyobb szektorát a marketing- és reklámipar alkotta, a második legnagyobb csoportot a szakmai szolgáltatások, a harmadikat pedig a jótékonysági és nonprofit szervezetek.
Kevesebb alkalmazott számolt be arról, hogy a kísérlet során valami miatt elhagyta a munkahelyét, az eredmények szerint 57 százalékkal csökkent a kilépések száma.
A tesztben részt vevő alkalmazottak 15 százaléka azt mondta, hogy „semmilyen pénz nem tudná arra ösztönözni őket, hogy az ötnapos munkarendet fogadják el a négynapos helyett".
A felmérés eredményei jól tükrözik a jelenlegi munkahelyi hangulatot, nemcsak az Egyesült Királyságban, hanem az Egyesült Államokban és világszerte.
Az Adecco Group felmérése szerint tízből négy alkalmazott nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt évben küzdött a kiégéssel.
A jobb alvás mellett a résztvevő munkavállalók más előnyökről is meséltek, miközben 40 helyett 32 órát dolgoztak ugyanannyi fizetésért. A dolgozók 39 százaléka kevesebb stresszről számolt be, és 71 százalékuk érezte kevésbé kiégettnek magát a kísérlet végére.