A hátborzongató eset a nyugat-sussexi Chichesterben történt, ahol egy pókhálóba gabalyodva találtak rá a kisemlősre, írja a MailOnline.
Bár a cickány még életben volt, amikor felfedezték, a pók mérge hamarosan hatni kezdett, és lehetővé tette, hogy a pók a szarufákra emelje a cickányt és ott felfalja.
Dr. Michel Dugon, a Galwayi Egyetem Méregrendszerek Laboratóriumának vezetője és a tanulmány vezető szerzője elmondta: "A nemes álözvegy tökéletesen alkalmazkodott a nagy zsákmányok elejtéséhez, mivel erős a mérge, rendkívül erős a pókselyme és összetett a vadászati viselkedése.
A nemes álözvegy a legnagyobb álözvegyfaj, a hímek testhossza általában eléri a 10 mm-t, a nőstényeké pedig a 14 mm-t.
A nemes álözvegy nem őshonos az Egyesült Királyságban, feltételezhetően az 1800-as évek végén érkezett a Kanári-szigetekről banános dobozokban - magyarázza a Wildlife Trust a honlapján. A populációk a déli partok mentén telepedtek meg, és azóta észak felé terjedtek, valószínűleg a globális felmelegedés is segítette a terjeszkedésüket.
A rendkívüli felfedezést Dawn Sturgess tette, aki megdöbbenve talált egy pókhálóba gabalyodott kis lényt chichesteri otthona hálószobájában.
Bár Sturgess asszony nem volt biztos benne, hogy mi volt az állat, később a fogsorok hossza alapján törpe cickányként (Sorex minutus) azonosították.
A cickány még életben volt, de hamar elpusztult, köszönhetően a pók rendkívül erős idegmérgének.
Rövidesen a cickány eléggé mozgásképtelenné vált ahhoz, hogy a pók felemelje a szarufák közé, ahol selyembe tekerte és három napig táplálkozott belőle.
A kutatók szerint ez az első eset, hogy e pókcsalád egyik tagjáról feljegyezték amint egy cickányt zsákmányolt.