A szöveg leírja, hogy a mikvének természetes forráshoz vagy természetes vízzel rendelkező kúthoz kell csatlakoznia, tehát olyan folyókból és tavakból is táplálkozhat, amelyeknek természetes forrásai vannak.
Bizonyos esetekben az esővízzel töltött ciszterna is megengedett a vízellátásként, de csak addig, amíg a vizet soha nem gyűjtik össze egy edényben.
Az Oświęcim-ben végzett régészeti munkálatok épp egy mélygarázs építését készítették elő, ahol a kutatók a 300 évvel ezelőtti, fából készült mikve mellett egy sor középkori leletet is találtak.
Kiástunk néhány lépcsőt, amelyek egy fapadlóhoz vezettek, amely először egy faház töredékének tűnt
– mondta Grzegorz Mądrzycki régész az Oswiecim Naszemiasto című lapnak nyilatkozva, amit a HeritageDaily online tudományos portál idéz. – Az egymást követő földrétegek eltávolítása után azonban kiderült, hogy egy fából készült mikvéről van szó.
A mikve jó állapotban konzerválódott meg, ami szokatlannak számít, mivel a fa általában lebomlik a gombák és a mikroorganizmusok „munkája" miatt. A vizes körülmények végett az oxigén azonban nem tudott behatolni a fába, így a baktériumok sem voltak képesek elszaporodni.
Ahogy arra a szakemberek emlékeztetnek, a zsidók először a 16. század második felében telepedtek le Oświęcim-ben, amikor a város legtöbb épülete fából épült.
A tudósok által felfedezett, fából készült mikve a 17. vagy 18. századból származik, ami történelmi és építészeti értékkel bír az oświęcimi zsidó élet alapvető elemeinek megértéséhez.