Ahogy arra a szakemberek emlékeztetnek, Girsu sumér város volt, az egyik legkorábbi ismert civilizáció a történelmi Dél-Mezopotámia területén. A település a kora dinasztikus korszakból (időszámításunk előtt 2900-2335) származik, a Lagash Királyság fővárosaként, majd az úgynevezett Ur III. korszak (időszámításunk előtt 2112-2004) alatt jelentős közigazgatási központként jelent meg.
Girsu-t csak a 19. században fedezték fel; az első ásatásokat Ernest de Sarzec francia régész végezte az 1880-as években.
Ezek a korai munkálatok tárták fel a híres Keselyűk Sztéléjét (ami a legkorábbi ismert háborús emlékmű), amely a IIIb. kora dinasztikus időszakból (időszámításunk előtt 2600-2350) származik, és Eannatum lagasi király győzelméről emlékezik meg, amelyet Umma királya, Ush felett aratott.
A régészek szerint a lelőhely két nagy halomból áll, amelyek közül az egyik 15 méter magasan emelkedik a síkság fölé, a másik pedig 17 méter magas.
Az évszázadok során Girsu megsérült a 19. és 20. században végzett rossz ásatási szabványok miatt, valamint az illegális ásatások következtében, amikor a feketepiacon eladható műtárgyakat kerestek itt.
A Girsu-Project 2021-ben készült tanulmánya – amely a British Múzeum és az iraki Állami Régiségek és Örökségvédelmi Hivatal (SBAH) közös kezdeményezése – távérzékelést alkalmazott az úgynevezett Girsu-zónán belül, a Tablet Hill (magyarul Tábladomb) néven kijelölt területen.
A vizsgálat során a szakemberek egy hatalmas, érintetlen építészeti maradványokból álló komplexumot tártak fel, amelyek egy vályogtéglából épült palotát, valamint több mint 200 ősi ékírásos táblát rejtettek, amelyek közigazgatási feljegyzéseket is tartalmaznak.
A régészek felfedezték a nagy sumér isten, Ningirszu (akiről a város a nevét kapta) fő szentélyét is, amely az Urukug-nak nevezett szent kerületben található. A szentély neve Eninnu (Fehér Mennydörgésmadár), amit feltehetően Mezopotámia egyik legfontosabb templomaként tisztelhettek.
Bár a sumér világról szerzett ismereteink ma még mindig korlátozottak, a Girsuban végzett munka és az elveszett palota és templom felfedezése óriási lehetőségeket rejt magában e fontos civilizáció megértése szempontjából
– mondta Dr. Hartwig Fischer, a British Museum igazgatója a HeritageDaily online tudományos portálnak. – Egyaránt fényt deríthet a múltra és információt nyújthat a jövő számára.
A British Múzeum által vezetett és a Getty által finanszírozott Girsu-projekt a múzeum Irak-programjának örökségére épül, amelyet 2015-ben dolgoztak ki, és amelyet először a brit kormány finanszírozott, válaszul a Daesh (vagy Iszlám Állam) által Irakban és Szíriában lerombolt örökségi helyszínekre. A Girsu-Projekt elsősorban a korai ásatások és a modernkori fosztogatások által okozott károkkal foglalkozik.