Valódi szenzáció: most találhatnak életet a Marson

A Preserverance a Mars felszínén

Bármennyire is korszerűnek tűnnek, a Marson kutató robotok műszerei nem elég fejlettek ahhoz, hogy a bolygón található esetleges mikroorganizmusok létét igazolják. Erre a hiányosságra egy vadonatúj kísérlet mutatott rá, amit a Föld legszárazabb sivatagában végeztek. Vagyis, ha mindez igaz, az eddigi kudarcok nem bizonyítanak semmit. Hamarosan kiderülhet tehát, hogy van élet a Marson. Vagy esetleg az, hogy nincs. 

Az elméletek alapján a Marson több milliárd évvel ezelőtt a mainál sokkal barátságosabb lehetett a klíma, és így kialakulhatott az élet egyszerűbb formája. Olyan eszközökre van tehát szükség, amelyek képesek kimutatni ezeknek a régóta halott organizmusoknak a nyomait. Ha ez hiányzik, akkor reménytelen, hogy idegen létformákat találjunk más égitesteken.

A chilei Atacama-sivatag ősi deltájánál, az ún. Vörös Kőnél hematitban és iszapkőben gazdag homok és kőzet található. Geológiai szempontból ez a régió nagyon hasonlít a Mars egyes részeire, ezért az asztrobiológusok gyakran használják a vörös bolygó modelljeként.

Amikor chilei kutatók a ma rendelkezésre álló legjobb műszerekkel megvizsgálták a Vörös Kő ásványtani jellegzetességeit, rejtélyes jelekre bukkantak.

A legkorszerűbb módszerrel nyert genetikai szekvenciák közel 9 százaléka azonosíthatatlan kategóriába esett, míg a fennmaradó szekvenciák 40 százalékát csak a legmagasabb rendszertani kategóriákba lehetett besorolni.

Az eredmények alapján a kutatók bevezetik az ún. „sötét mikrobiom" fogalmát. Ez a kifejezés lényegében azokra a mikroorganizmusokra vonatkozik, amelyeket a tudósok genetikai szekvenálással ugyan kimutatnak, de nem tudják meghatározni, pontosan mik is valójában.

Illusztráció Forrás: AFP

A kutatók szerint két dolog lehetséges: A Vörös Kő élőlényközösségét vagy olyan organizmusok alkotják, amelyek egyediek, és sehol máshol nincsenek jelen, vagy olyan távoli múltban élt lények leszármazottai, amelyeknek az adatai nem találhatók meg a genetikai adatbázisainkban.

A minták elemzését a Marson használatos eszközökkel is elvégezték, de az eredmények itt sem voltak túl fényesek, lényegében semmivel sem tudtunk meg többet az itt élő lényekről.

Ez pedig a szakértők szerint komoly problémát jelenthet a marsi élet keresése szempontjából.

Tavaly a Perseverance marsjáró a bolygó egyik ősi folyójának deltájánál vizsgálódott és szerves anyagokat talált, előtte pedig a Curiosity azonosított szerves molekulákat a marsi homokban. Ezek ígéretes felfedezések, de a szerves anyag nem jelenti azt, hogy élet is volt az adott lelőhelyen. Még mindig nem világos, hogy a talált molekulák valóban biológiai eredetűek-e.

A chilei kutatók szerint bár a Mars és a Vörös Kő ásványtanilag nagyon hasonló, az alacsonyabb szervesanyag-tartalmat az alkalmazott technikától és műszerektől függően nagyon nehéz, vagy egyenesen lehetetlen azonosítani a vörös bolygó kőzeteiben. A marsi élet megtalálásához a roverek által begyűjtött mintákat mindenképpen el kell juttatni a Földre, tették hozzá a tudósok. Ez várhatóan 2030-ban történhet meg a leghamarabb.