Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Az elmúlt években főként a koronavírus szövődményeként fellépő tüdőgyulladásról hallhattunk, ám a betegséget több kórokozó is kiválthatja. A közösségben szerzett tüdőgyulladásokért többségében a Pneumococcus néven ismert baktérium a felelős. (Ez ellen 2014 óta a kisgyermekek már a kötelező oltási rend részeként megkapják a védőoltást.)
Enyhe, nem tipikus tünetekkel járó tüdőgyulladást okozhatnak a Chlamydia pneumoniae és Mycoplasma pneumoniae nevű kórokozók, de a betegség vírusos eredetű is lehet, mely elsősorban a szív és tüdőbetegeket, valamint a kisgyermekeket veszélyezteti. Leggyakoribb formája az influenza fertőzés szövődményeként kialakuló tüdőgyulladás, ezért is javasolt az influenza elleni védőoltás a krónikus betegek részére. Szintén gyakran okoz vírusos eredetű tüdőgyulladást az ősztől tavaszig gyermekközösségekben gyakran terjedő RSV vírus.
Baktériumok és vírusok mellett gombák, paraziták és vegyi anyagok is kiválthatnak tüdőgyulladást, de kialakulhat félrenyelés következtében is, amikor idegentest kerül a légutakba.
Jellegzetes tünete a nehézlégzés, köhögés és magas láz. Emellett gyakran okoz szapora légzést, hasi-, mellkasi fájdalmakat és étvágytalanságot. A tünetek azonban életkoronként és kiváltó októl függően is eltérőek lehetnek. Előfordulhat, hogy a tüdőgyulladás enyhe tünetekkel jelentkezik. Láz helyett csak hőemelkedés, száraz köhögés, nyaki nyirokcsomó duzzanat, fáradtságérzés, fejfájás, izom-, ízületi és szegycsont mögötti mellkasi fájdalom, ízületi fájdalmak jelentkeznek.
A komolyabb szövődmények megelőzésének érdekében fontos a tüdőgyulladás mielőbbi diagnózisa és az idejében megkezdett kezelés. Ennek ellenére előfordulhat, hogy a felépülés elhúzódik és a köhögés, nehézlégzés hosszabb időn át is megmarad. A teljes gyógyuláshoz akár két hétre is szükség lehet. A kiújulás megelőzéséhez fontos, hogy csak akkor térjünk vissza a munkába vagy folytassuk a tanulmányainkat, ha teljesen gyógyultank érezzük magunkat és az orvosi kontrollvizsgálat is igazolja a gyógyulást.
Dr. Potecz Györgyi elmondta, hogy a tünetek (láz, köhögés, nehézlégzés) megszűnése után még hosszú heteket vehet igénybe, amíg a röntgenelváltozások is visszahúzódnak. A megfelelő kezelés ellenére is, az esetek néhány százalékában valamilyen maradvány maradhat a tüdőben. Keressük fel soron kívül az orvost, ha a kezelés ellenére a tüneteink néhány napon belül észrevehetően nem javulnak, vagy rosszabbodnak. Akkor is javasolt a kivizsgálás, ha a tüdőgyulladást követő két-három hét elteltével továbbra is gyakori köhögés, nehézlégzés jelentkezik. Ilyen esetben is fontos a mielőbbi kezelés, mert egy esetleg fennálló gyulladást korai stádiumban megkezdett terápiával jó eséllyel lehet maradandó károsodás nélkül megszüntetni.
(Forrás: Tüdőközpont www.tudokozpont.hu)
