Kiderült, hogy a balkezesek agya valójában különbözik a jobbkezesekétől.
Különösen abban jelentősen más, hogy a balkezesek kevesebb agyi lateralizációt mutatnak, mint a jobbkezesek
– mondta Eric Zillmer, a Drexel Egyetem neuropszichológia professzora a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Az agyi lateralizáció az az elképzelés, hogy az emberi agy két félre, a bal és a jobb féltekére oszlik, és mindkét félteke a saját funkcióiért felelős.
A bal oldalt általában a beszéddel, az írással, a számolással, a nyelvvel és a szövegértéssel hozzák összefüggésbe, míg a jobb oldal a kreativitást, a zenei képességeket és a művészi kifejezőkészséget irányítja – hogy csak néhány funkciót említsünk a sok közül.
Példaként: ha egy kutató beszélgetést kezdeményezne velünk és közben funkcionális mágneses rezonanciavizsgálattal (fMRI) szkennelné az agyunkat, akkor a bal féltekének (amely a nyelvvel van kapcsolatban) jobban kellene világítania, mint a jobb felének.
És a tudósok ezt találták a legtöbb jobbkezesnél: a nyelvvel kapcsolatos feladatoknál az agy bal fele mindig aktívabb, mint a jobb félteke.
A szakemberek azonban felfedezték azt is, hogy a legtöbb balkezesnél ez viszont nincs így. A legtöbb balkezes ember ténylegesen nagyobb aktivitást mutat a jobb agyféltekében a nyelvi feladatok elvégzése során. És mivel a balkezesek kevésbé támaszkodnak a bal féltekére, a kutatók ezt úgy írják le, miszerint „kevésbé mutatnak agyi lateralizációt". De nem csak a nyelvben tér el a balkezesek és a jobbkezesek agya.
Egy 2010-es, a kéztartással és az arcok észlelésével foglalkozó tanulmány azt találta, hogy a balkezesek az agy bal és jobb régióit is használják, amikor arcokat néztek.
A vizsgálatban részt vevő jobbkezesek esetében azonban az arcok felismerése nagyrészt az agy jobb oldalára korlátozódott.
De mi köze van ennek ahhoz, hogy mennyire vagyunk kreatívak? Nos, Zillmer szerint ezek az agyi lateralizációs különbségek segíthetik a balkezeseket abban, hogy többet gondolkodjanak az úgynevezett kereteken kívül, és ezáltal kreatívabbak legyenek.
A balkezességet és a kreativitást összekapcsoló, talán egyik legmeggyőzőbb kutatás némelyike olyan emberek tanulmányozásából származik, akiknél magasak a skizotípusos, tehát a skizofréniára emlékeztető, de nem olyan szélsőséges személyiségjegyek.
A 2000-es évek elején ugyanis több, egymástól független kutatócsoport is érdekes kapcsolatot talált a rendkívül kreatív emberek, például a hivatásos zenészek és képzőművészek és a skizotípia magas szintje között.
Mi több, a kifejezett skizotípiával rendelkezők atipikus agyi lateralizációt is mutattak, ahol a jobb félteke aktívabb volt a tipikusan bal félteke által dominált feladatokban; hasonlóan ahhoz, amit a balkezes és kétkezes embereknél találtak a szakemberek.
Tehát, ha a szokatlan agyi lateralizáció összefügg a magasabb fokú kreativitással a magas fokú skizotípiával rendelkező embereknél, akkor valószínűsíthető, hogy a kevésbé agyi lateralizációval rendelkező balkezesek is kreatívabbak lehetnek.
Bár természetesen több kutatásra van szükség ahhoz, hogy ezt a kapcsolatot a tudósok közvetlenebbül megerősítsék.
Érdemes megjegyezni, hogy a jobb félteke részt vesz a divergens gondolkodásban, vagyis abban a képességben, hogy egy adott problémára kreatívan, több egyedi megoldással gondolkodjunk.
Tehát, ha a balkezesek természetüknél fogva hajlamosak arra, hogy gyakrabban használják ezt az agyterületet, akkor ez potenciálisan megkönnyítheti a kreatív jobb agyféltekés problémamegoldást
– mutatott rá Zillmer.
Hozzátette: az a lehetőség, hogy a balkezesek kreatívabbak, részben annak is köszönhető, hogy
folyamatosan alkalmazkodniuk kell a jobbkezesek számára kialakított, tervezett világhoz.
Ez viszont lehetőséget kínál a balkezeseknek, hogy gyakrabban használják a képzeletüket, ami segíthet az embereknek a kreativitás elősegítésében.
A kreatív agyunk akkor hasznosul, amikor új, ismeretlen tapasztalatokat szerezünk
– magyarázta Katina Bajaj, klinikai pszichológiai kutató és a Daydreamers nevű társaság társalapítója. – Mivel a balkezesek állandóan olyan világban navigálnak, amely megköveteli tőlük, hogy másképp gondolkodjanak, ezért több gyakorlatuk van a képzeletük használatában, ami idővel könnyebben hozzáférhetővé teszi azt.
A balkezesség tehát végső soron nem tesz senkit automatikusan kreatívabbá, de ahogy az agyunk fejlődik és alkalmazkodik, azzal egy kreatívabb gondolkodásmódot sajátíthatunk el.
A kutatók egyelőre nem tudják pontosan, hogy miért lett a lakosság körülbelül 10 százaléka balkezes. Néhány tanulmány azonban támpontokat nyújthat arra vonatkozóan, hogy hogyan és mikor alakul ki a jobb- vagy balkezesség.
Egy kutatás során a tudósok azt találták, hogy meg tudják jósolni egy gyermek kézpreferenciáját, ha megfigyelik azt, hogy melyik kezét szereti mozgatni a méhen belül.
Egy újabb, 2020-ban készült tanulmányban a szakemberek pedig arra jutottak, hogy a kéztartás legalább részben öröklődik és genetikai tényezők határozhatják meg.
A környezeti tényezőket sem lehet figyelmen kívül hagyni
– mondta Zillmer. – Például egy balkezes szülővel rendelkező gyermek az utánzás révén könnyen balkezessé válhat, függetlenül attól, hogy az anyaméhben melyik kezét részesítette előnyben.
Hozzátette: ez valószínűleg a gének kifejeződése, de az agy plaszticitása miatt lehetséges, hogy látszólag kevés hatással megváltoztatható a kézpreferencia.
És ugyanez vonatkozik a kreativitásra is: néhány kutatás szerint egyes emberek nagyobb fokú nyitottsággal születnek, mint mások, ám más szemszögből nézve a kreativitás gyakorlást igényel, és minél többet műveljük, annál jobban bővül és fejlődik.
A lényeg: ha kreatívabbak akarunk lenni, akkor gyakoroljunk.
Ha gyakrabban szeretnénk használni a bal kezünket, gyakoroljunk. Szakemberek szerint ha elég akaraterővel rendelkezünk, az agyunkat mi formálhatjuk és manipulálhatjuk.