A közleményben, amelyről a TASZSZ orosz hírügynökség adott hírt, egyebek között ez olvasható: "A népirtási ügy büntetőjogi vizsgálatának kezdetén úgy vélték, hogy a trosztenyeci haláltáborban valamivel több mint kétszázezer embert pusztítottak el. A büntetőügyben folytatott vizsgálat során azonban a főügyészség hitelesen arra a megállapításra jutott,
hogy ott valójában több mint félmillió embert pusztítottak el.
"Tekintettel arra, hogy az egykori trosztenyeci megsemmisítő tábor területének különleges szakrális és szellemi jelentősége van, a főügyészség kezdeményezte, hogy emeljék magasabb szintre a történelmi emlékhely besorolását" - írták a közleményben.
A trosztenyeci láger a náci megszállás idején tömeges megsemmisítés helyszíne volt.
Az áldozatok több európai országból deportált zsidók, valamint szovjet hadifoglyok voltak.
Olyan ismertebb haláltáborokkal áll egy szinten, mint Auschwitz, Majdanek és Treblinka. Trosztenyechez több altábor tartozott, köztük Blagovscsina, ahol tömeges agyonlövéseket hajtottak végre, valamint Malij Trosztenyec.
A megsemmisítő tábor nyomait a visszavonuló nácik igyekeztek eltüntetni. A szovjet időkben semmiféle kutatás sem folyt ott,
minthogy a holokauszt tabutémának számított,
bár sok százezer zsidó esett áldozatul az egykori Szovjetunió területén. Az első emléktáblát csak 2002-ben, a tábor létrejöttének hatvanadik évfordulóján helyezték el.
Trosztenyecben 2018. június 29-én avatták fel az emlékkomplexumot. Az emlékünnepségen részt vett Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök, Alexander Van der Bellen osztrák kancellár és Frank-Walter Steinmeier német elnök.
(Forrás: MTI/TASZSZ)