Először fényképezték le a gízai nagy piramis rejtett folyosóját

A gízai piramisok néven három piramist értünk: az egyiptomi óbirodalmi Hufu, Hafré és Menkauré fáraók piramisait

A ScanPyramids nevű csapat úgynevezett müontomográfia segítségével vizsgálta át a gízai nagy piramist. A piramis belsejébe nézve olyasmit találtak, amit a sírrablók az évszázadok során nyilvánvalóan nem fedeztek fel: egy rejtett kamrát a királykamra felett.

Kozmikus részecskék segítségével vizsgálták

A nagy üres teret meglehetősen találóan „nagy ürességnek" nevezték el, amit három különböző müonérzékelési technikával igazoltak. Természetesen a legnagyobb piramis belsejében lévő nagy titokzatos űr nem maradhatott sokáig feltáratlan, ezért most az egyiptomi régiségügyi minisztérium tisztviselői endoszkópos kamerával igazolták a létezését.

Amikor a kamerát a bejárat alatti egyik nyíláson keresztül behelyezték, ez a vizsgálat egy 9 méter hosszú és 2,10 méter széles, ék alakú mennyezettel rendelkező folyosó létezését mutatta ki

–mondta Mostafa Al-Waziri, az egyiptomi Régiségek Legfelsőbb Tanácsának munkatársa egy sajtótájékoztatón, amit az IFL Science online tudományos portál idézett. – Valószínűleg ezt a folyosót azért építették, hogy tehermentesítse a piramis súlyát.

A folyosóról a franciaországi Párizsi-Saclay Egyetem és a japán Nagoya Egyetem tudósai nemrégiben publikáltak egy tanulmányt, amelyben kozmikus sugárzású müonradiográfiával ismét átvilágították az űrt, amely során alkalmazott kutatást végeztek kozmikus részecskék segítségével.

A gízai piramisok néven három piramist értünk: az egyiptomi óbirodalmi Hufu, Hafré és Menkauré fáraók piramisait Forrás: Pinterest

Hufu piramisa az első olyan piramis a történelemben, amely ékzáró technikát alkalmaz a belső szerkezetek elfedésére és összeomlásuk megakadályozására

– írta a csapat a Nature Communications című szaklapban megjelent tanulmányában. – Ilyen elemeket találunk az északi homlokzaton, a királynői kamra mennyezetén és a királyi kamra felett.

Hozzátették: az ókori világ hét csodája közül a legrégebbi építési folyamat az egyik legfontosabb régészeti rejtély, így minden eddig ismeretlen belső szerkezet felfedezése hozzájárulhat a piramis építésével kapcsolatos ismeretek bővítéséhez.

A szarkofág üres volt

A folyosó és a még nagyobb üres tér rendeltetése, amelybe vezet, továbbra is ismeretlen. Az egyik elmélet szerint a folyosó a piramis belsejében lévő nyomás enyhítésére szolgált. Egy másik elképzelés alapján az üreg a piramis építési módjának eredménye lehet: egy belső rámpát használtak a tetőblokkok helyére történő mozgatásához, amelyet aztán meghagytak vagy lazán feltöltöttek törmelékkel.

Egy harmadik, kicsit izgalmasabb elmélet az, hogy a folyosó Hufu titkos sírkamrájához vezethet.

Amikor ugyanis a piramisokat először megnyitották és feltárták, a 19. századi régészek számos kamrát találtak, köztük egy olyan szarkofágot is, amelyről azt hitték, hogy magát Hufu-t rejti. Amikor azonban kinyitották, az üres volt.

a: az ék, amely hatalmas oromzatú mészkőgerendákból áll, és a DC eredeti bejáratát takarja Hufu piramisának északi oldalán. b: A Nagoya Egyetem detektorainak 3D-s modellje és helyzete, piros pontokkal és a CEA detektorainak helyzete, amelyet narancssárga pontok jeleznek, a DC-ben és az MC-ben. c-h: Az érzékelők. c: EM3, d: EM2, e: EM5, f: Charpak, g: Joliot és h: Degennes Forrás: Nature Communications (Nat Commun) ISSN 2041-1723 (online)

A maradványokról régóta azt feltételezik, hogy ellopták őket. Két amatőr francia egyiptológus szerint azonban lehet, hogy van egy másik, még fel nem fedezett sírkamra, amelyben Hufu maradványai vannak.

Elméletük alapján a piramisokat sokkal véletlenszerűbben építették, mint azt eddig a tudomány vélte, a terveket a munka előrehaladtával módosították, amikor az építők rájöttek, hogy bizonyos kamrák nem bírják el például egy szarkofág súlyát.

Végeredményben a nagy piramis egész problémája összefoglalható ezzel az elmélettel: Hufu három halotti kamrát építtetett magának

– mutatott rá Gilles Dormion, építésze 2004-ben az elméletről. – Az első befejezetlen maradt, a második rendelkezésre állt, a harmadik pedig megrepedt; Hufut ezért a másodikban temették el.

Zahi Hawass egyiptomi régész a BBC-nek elmondta, hogy a folyosó bizonyosan „valami fontos dologhoz" vezethet, amely magában foglalhatja Hufu sírkamráját. Néhány hónap múlva kiderül, hogy igaza volt-e.