„Nem kell tudósnak lenni ahhoz, hogy megértsük a cigarettázás és az elektronikus cigaretták használata közötti közötti óriási különbséget, hiszen ma már széles körben elfogadott, hogy utóbbi lényegesen alacsonyabb mértékben tartalmaz méreganyagot, mint a cigifüst. A dohányzás nyilvánvalóan káros tevékenység, de mára áttértünk a nikotinhasználat kérdésére, és ezzel szem elől tévesztjük, hogy világszerte hányan halnak meg a cigarettázással összefüggő betegségek miatt."
Ezek nem a nikotinnal kapcsolatos betegségek, muszáj ezeket megkülönböztetnünk egymástól - bár korábban alapvetően csak a cigi volt az egyetlen nikotint tartalmazó fogyasztási cikk, ezért volt ekkora a zűrzavar, ám az elmúlt 40 évben világossá vált, mi a különbség a cigarettafüst és a nikotin között.
- fogalmazott első előadásában Konstantinos Farsalinos, a Pátrai Egyetem kardiológusa és kutatója, aki szerint "manapság tényleg minden bajt próbálunk megelőzni, lásd biztonsági öv, és társai, de miért nem cselekszünk felelősen a cigarettázás tekintetében?" - tette fel a kérdést a neves szakember.
Karl Fagerström, A Nikotin- és Dohánykutató Társaság alapítója azzal egészítette ki az elhangzottakat, hogy rámutatott; Svédország a snüssz elterjedt használatával olyannyira visszaszorította a dohányzást, hogy jelenleg kevesebb, mint a társadalom 5%-a gyújt rá rendszeresen.
A szakember megemlítette Japánt is, hiszen itt szintén jelentős, ártalmakat csökkentő eredményeket tudott felmutatni a népesség a dohányhevítéses technológián alapuló eszközökkel. „Norvégia Svédország nyomdokain halad, ahol nagyon-nagyon keveset dohányoznak, hiszen a 35 év alattiak mindössze 2%-a dohányzik, de sokkal többen használnak snüsszt, tehát látunk egy nikotintartalmú terméket, ami elég kielégítő, ugyanakkor megszabadulhatunk a cigarettázástól. A közegészség nem lehet morális kérdés, tenni kell érte és kész!" – zárta beszédét.
Clive Bates, az Egyesült Királyság Dohányzás és Egészségügy korábbi igazgatója, az ártalomcsökkentés egyik vezető szakértője előadásában hangsúlyozta, hogy
a középkorú dohányosok vannak a legnagyobb veszélyben, hiszen ők évtizedeken keresztül valódi ártalmat és szenvedést okoztak saját maguk számára.
Az elkötelezett szakember jelentős változásként jelölte meg, hogy ma már a függőséget okozó nikotint úgy is a szervezetbe lehet juttatni, hogy a cigarettázás helyett más, kevésbé ártalmas füstmentes alternatívát használunk, ezért égető szükségnek tartja, hogy a döntéshozók megfelelően szabályozzák a tudósok által feltárt, alapvetően problémás területeket. „Valóban nem tudunk még mindent, de a semminél jóval többet tudunk már." - fogalmazott.
A szakértők világossá tették, hogy a cigarettázás és a nikotinfogyasztás két különálló fogalom, sokan mégis összekötik a füstöt és a dohányzást, pedig már számos, kevésbé ártalmas alternatíva van piacon világszerte.
Míg korábban sokan mondták, hogy nem lesz releváns piaca az cigarettázás alternatíváinak, de szerencsére azóta sokat változott ezen termékek és a használóik megítélése: hiszen míg 1990-ben a „Hagyd abba!" - narratíva és a stigmatizáltság volt az osztályrészük 2012-re világossá vált, hogy lehetséges kevésbé ártalmas alternatívára váltani.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ne az azonnali leszokás lenne a leginkább járható út, de akik valamilyen okból erre képtelenek, számukra is van kevésbé káros megoldás.
A szakértők szerint az ártalmak csökkenése a dohányzás esetében lehetséges, tehetünk érte, hogy kevesebben haljanak meg, az egészségügyi minisztereknek pedig lépniük kell, szabályozniuk kell ezt a szegmenst.
„Itt az idő bevetni napjaink innovációit a közegészség ügyében, és szakítani az elavult modellekkel." - fogalmazott Clive Bates.