A Magyar Meteoritikai Társaság (MMT) tűzgömbkamera-hálózata 2023. március 17-én, pénteken este 20:08:48-kor (UT szerinti időben) az ország több pontján is rögzítette azt a felrobbanó tűzgömböt,
amelyet Magyarország egész területéről látni lehetett.
A zöldes színű égi jelenség úgynevezett lassú, vagyis relatíve sokáig izzó többször robbanó és jól fragmentáló tűzgömb volt.
A Magyar Tűzgömb Hálózat (MTH) számos állomásán, így köztük a zalaegerszegi, a bajai, a fülöpszállási, a nagyszénási és a büki észlelőpontokon is sikerült megörökíteni a felrobbanó tűzgömböt. Az MMT rövid közleménye arra még nem tért ki, hogy a fényes tűzgömb milyen irányból és merre haladva lépett be a légkörbe, illetve mely nagyobb települések felett haladt el.
A pontos pályaadatok kiszámítása után lehet megbecsülni, hogy amennyiben a tűzgömbként felrobbanó meteor nem semmisült meg teljesen a súrlódási hőtől, hol érhettek földet az esetleges maradványai.
Tűzgömbnek hívják azokat a meteorokat, amelyek fényessége eléri vagy meghaladja a – 5 magnitúdót, vagyis a Vénusz, az éjszakai égbolt Hold utáni legfényesebb égitestjének a fényét.
A Föld légkörébe érkező és felizzó meteorok közül átlagosan minden ezredik fényessége éri el a „tűzgömb küszöböt" , tehát a – 5 magnitúdót.
Amennyiben az atmoszférába érkező tűzgömb felrobbanás hanghatással is jár,
az ilyen jelenséget bolidának nevezzük.
A tűzgömb okozta hangrobbanás kezdeti magassága a sztratoszférában, hozzávetőleg 30-45 kilométeres magasságban következik be, és a hanghullámok csak percekkel később érik el a földfelszínt.
Ha a meteor több részre szakad, többszörös hangrobbanás jöhet létre, ami a földfelszínről folyamatos, a mennydörgésre emlékeztető morajlásként hallható. A bolidák jóval ritkábbak mint az „átlagos" tűzgömbök, éves átlagban világszerte ötezer ilyen jelenséget észlelnek.