Kiderült, hogy árt-e a szemnek a kék fény

Gyerekek egy laptoppal

Telefonon böngésszük a közösségi médiát, tévét nézünk, céges e-maileket olvasunk a laptopon, vagyis napról napra órákat töltünk a képernyők előtt. Mivel ez az idő rekordszintet ér el napjainkban, aggódnunk kellene a szemünkbe áramló kék fény miatt?

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy legtöbbünk sok időt tölt a képernyők bámulásával. Ez pedig árthat a szemünknek. Leggyakrabban homályos látást, szemfáradtságot okoz, de előidézhet alvási problémákat is.

Mi az a kék fény?

Bár az emberek a kék fényt gyakran a számítógépekkel és telefonokkal társítják, a kék fény legjelentősebb forrása a napfény. Egyéb források közé tartozik a fluoreszkáló fény, a kompakt fénycsövek és a LED-fény.

A képernyők használat során elszenvedett kék fény károsodás kitettsége sokkal jelentéktelenebb, mint ami a napsugárzás által éri a szemünket és nem károsabb, mint a nap kék fénye. Már ha a kék fény károsnak tekinthető, erre ugyanis ezidáig semmilyen tudományos kutatás nem talált bizonyítékot.

Már a gyerekek is sok időt töltenek a képernyő előtt Forrás: Mint Images/© Mint Images/Mint Images

Miért fáj a szemünk, amikor a képernyőt bámuljuk?

„Az a kellemetlen érzés, amelyet egyesek a képernyő hosszas használata után tapasztalnak, a digitális szemfeszültség (digital eye strain) vagy számítógépes látás szindróma (computer vision syndrome) miatt adódhat. A legtöbben ugyanis kevesebbet pislogunk, amikor a képernyőt nézzük, ami szemfáradtságot és szemszárazságot okoz. Ráadásul a probléma már a gyermekek körében is egyre gyakoribb" – mondja Dr. Cserháti Zoltán, a Budai Szemészeti Központ szemész szakorvosa.

Ezeket a hatásokat azonban az okozza, hogy túlságosan sok időt töltünk a képernyő előtt, nem pedig a képernyőből áradó kék fény. Ma még meglehetősen keveset tudunk a kék fényről, hatásait még kutatják. Eddig még nem bizonyították, hogy a számítógépből érkező fénymennyiség káros elváltozást okozna a szemben (pl. a retinában), sem azt, hogy a kékfény szűrős szemüveg használatával csökkenthető lenne a számítógépes látás szindróma.

Mit tehetünk a szem megerőltetésének enyhítésére?

Ha egész nap számítógép előtt dolgozunk, igyekezzünk megfogadni az alábbi tanácsokat:

• Üljünk körülbelül egy karnyújtásnyira a számítógép képernyőjétől. Helyezzük el a képernyőt úgy, hogy kissé lefelé nézzünk, így kevésbé párolog a könnyünk.
• Tartsunk rendszeres szüneteket a „20-20-5" szabály szerint: 20 percenként pihentessük a szemünket, és legalább 20 másodpercig nézzünk egy legalább 5 méterrel távolabbi tárgyat.
• Ha száraznak érezzük a szemünket, használjunk tartósítószermentes műkönnyet hidratálásra.
• Állítsuk be a szoba világítását, és próbáljuk meg növelni a kontrasztot a képernyőn, hogy csökkentsük a szem megerőltetését. Ha szükséges, használjunk matt képernyőszűrőt.
• Ha kontaktlencsét viselünk, hagyjuk pihenni a szemünket szemüveg viselésével.

A számítógép használat által okozott szemtünetek többsége csak átmeneti, és hamar enyhülnek, ha megfelelő pihenőidőt iktatunk be. Ha a szem rendszeres pihentetése mellett is tapasztaljuk a tüneteket, forduljunk szemész szakorvoshoz.

„Egyre népszerűbbek azok a szemüvegek, amelyek azt állítják, hogy kiszűrik a számítógépek, okostelefonok és táblagépek kék fényét. Azonban nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a számítógép képernyőjéről érkező fény károsítaná a szemet, ezért nem javasoljuk az erre a célra készült, gyakran indokolatlanul drága szemüvegek viseletét.

A kék fény azonban befolyásolhatja természetes bioritmusunkat, ezért csodatevő szemüveg helyett azt javasoljuk, hogy lefekvés előtt 2-3 órával már tekintsünk el a képernyőhasználattól. Ha munkánk miatt ez nehezen megoldható, akkor az is segíthet, ha digitális eszközeinken használjuk az éjszakai mód beállítást. Ha mégis vásárolunk kék fény szűrős szemüveget, akkor érdemes figyelembe venni a választásánál, hogy az ilyen szemüvegek egy része a színeket ellágyítja, pl. a fehér kissé sárgássá válik. Bizonyos szakmákban, ahol fontos a jó színlátás (pl. grafikus, fotós) ez hátrány lehet" – hívja fel a figyelmet Dr. Cserháti Zoltán.

Forrás: Budai Szemészeti Központ, purecom