Római mosodát fedeztek fel az egykori Pompejiben

Pompeji romvárosa a háttérben füstölgő vezúvval

A pompeji régészeti park régészei egy nagyszabású kutatási projekt keretében folytatták az ásatásokat a római kori Pomejiben, ahol új betekintést nyertek a város életébe, amelyet a Krisztus előtt 79-ben bekövetkezett vulkánkitörés maga alá temetett.

Ahogy arra a szakemberek emlékeztetnek, Pompeji egy római kori város volt, amely az olaszországi Campania régióban, Nápoly közelében, a mai Pompeji községben található. A várost, valamint a római Herculaneum települését a Vezúv Krisztus után 79-ben történt kitörése során 4-6 méter vastag vulkáni hamu és habkő temette maga alá.

A Vezúv kitörése túlhevült tefra és gázok halálos felhőjét lökte ki magából mintegy 33 kilométeres magasságba, amely másodpercenként 1,5 millió tonna olvadt kőzetet, porrá zúzott habkövet és forró hamut bocsátott ki a légkörbe; végül a hirosimai és nagaszaki atombombák hőenergiájának 100 ezerszeresét szabadította fel.

A Pompeji Régészeti Park által vezetett, régészekből, archeobotanikusokból, numizmatikus vulkanológusokból, ókori topográfusokból, valamint építészekből, mérnökökből és geológusokból álló csapat új kutatási projektje során egy 3200 négyezetméteres területen végeznek feltárást.

Két csontváz, amit a 20. század elején találták meg a „Kézműves házaként” ismert pompeji építményben Forrás: Notizie Degli Scavi di Antichitá

Pompejiben ásatásokat végezni hatalmas felelősséggel jár, és ez egy megismételhetetlen művelet

– mondta Gabriel Zuchtriegel, a projekt igazgatója a HeritageDaily online tudományos portálnak. – Ezért minden egyes leletet és minden rétegtani összefüggést dokumentálnunk és elemeznünk kell, és azonnal el kell gondolkodnunk azon, hogy hogyan biztosítsuk és restauráljuk azt, amit találunk.

Az ásatási terület a most a IX. régió 10. szigetére összpontosul, amely Pompeji központi részét foglalja el: északról a Via di Nola, nyugatról a Via Stabiana, délről pedig a Via dell'Abbondanza határolja. A csapat már elkezdte feltárni az ókori épületek felső szintjeinek falazott gerinceit. Ezek közé tartozik

egy ház, amit 1912-ben vizsgáltak először, és amelyet később fullonicává (római mosodává) alakítottak át; az épület a felső részén egy kemencét is tartalmaz.

Pompeji romvárosa a háttérben füstölgő vezúvval Forrás: Wkimedia Commons /

A felső rétegtani szinteken azonosított lyukak sorozata a földterület mezőgazdasági használatát bizonyítja, esetleg a modern korban folytatott lapilli-kőfejtési tevékenységhez kapcsolódhat a szakemberek szerint. Egészen a közelmúltig a területen különféle mezőgazdasági növényeket termesztettek, és még ma is vannak rajta gazdasági épületek, fás területek és gazdálkodói üvegházak.