A rendkívüli második világháborús leletre még 2022 decemberében a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum önkéntes fémkereső csoportjának egyik tagja bukkant rá az Ajka határában fekvő szántóföldön. A talajfelszín közelében elsőként megtalált dúralumínium darabok arra utaltak, hogy a detektor által jelzett mélyebben fekvő ismeretlen eredetű fémtömeg egy repülőgép roncsa lehet.
Ezért a múzeum munkatársai felvették a kapcsolatot a Magyar Roncskutató Egyesülettel (MRE), akinek az alelnöke, Pálffy Sándor megerősítette, hogy egy második világháborús repülőgép maradványait rejtheti a föld mélye.
Mivel a múzeumi fémkereső csoport nincsen feljogosítva hadi kutatásra,
a feltárást átadták az egyesület szakembereinek. Már az alapos feltárás megkezdése előtt az egyik roncsdarab, egy szelepfedél alapján beazonosíthatóvá vált a lezuhant gép típusa, ami egy német gyártmányú Focke-Wulf FW 190-esnek bizonyult.
Az FW 190-es a Messerschmitt Bf-109-es mellett a második világháború legnagyobb sorozatban gyártott német vadászgépe volt, amelynek létezett elfogó vadász, és vadászbombázó altípusa is. A Kurt Tank által tervezett, 1700 lóerős BMW-801 típusú14 hengeres kétkoszorús csillagmotorra felszerelt együléses vadászgép
kora egyik egjobb vadászának számított,
korszerű aerodinamikai kialakítású sárkányszerkezettel, valamint a beépített kettő MG 131-es 13 mm-es nehéz géppuskának, illetve a négy MG 151/20E 20 mm-es fedélzeti gépágyúnak köszönhetően pedig pusztító tűzerővel rendelkezett.
A Magyar Királyi Honvéd Légierőben 1944 októberétől került rendszeresítésre a típus, vadászbombázóként.
A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum a feltáráshoz szükséges engedélyeket az MH Kiss József Helikopterdandár hadtörténész-roncskutatója, Magó Károly zászlós kérvényére kiadta a Magyar Roncskutató Egyesült számára.
A világháborús gép feltárását még tavaly decemberben kezdték el
több szervezet támogatásával, illetve együttműködésével. A feltárást régészeti módszerrel végezték, hogy az eredeti helyzetnek megfelelően lehessen dokumentálni a roncsdarabok elhelyezkedését és rekonstruálni a lezuhanás körülményeit.
A 3-4 méter mélyre becsapódott gépnek számos jól azonosítható darabja, így többek között a kormánylapok, a szárny, a légcsavaragy és motoralkatrészek kerültek elő a feltárás során.
A repülőgép szárnyán megtalálták a honvéd légierő felségjelzését is,
amivel bizonyossá vált, hogy magyar szolgálatban álló gép csapódott a földbe, Ajka határában. Magó Károly zászlós a Honvédelem katonai szakportálnak nyilatkozva elmondta, hogy mindeddig összesen csak három FW 190-es maradványai kerültek elő Magyarország területén, de ezek kivétel nélkül német, a Luftwaffe állományába tartozó gépek voltak.
Ez az első alkalom, hogy bizonyíthatóan egy magyar vadászbombázó, az FW 190 F-8-as altípus roncsára bukkantak hazánk területén. „FW 190-es csatarepülőgépből Magyarországon eddig összesen három jelentősebb lelet került elő, mindegyik német felségjelzéssel. Mivel ez a repülőgép magyar, így a lelet rendkívül értékes."
- Ha pedig hozzátesszük, hogy a repülőgép szinte minden részéből – a légcsavaragytól elkezdve a motoron keresztül a sárkány különböző szerkezeti elemeiig – kerültek elő darabok, akkor elmondhatjuk, hogy ez a roncs nagyon komoly leletnek számít" – nyilatkozta Magó Károly a honvedelem.hu szakportálnak.
A roncskutató-hadtörténész azt is elmondta, hogy a feltárás során emberi maradványokat találtak a gép összeroncsolódott darabjai között, aki emiatt bizonyosan a lezuhant gép pilótája volt. A hősi halált halt repülőgép-vezető személyazonosságát eddig még nem sikerült kétséget kizáró módon tisztázni, de a legnagyobb valószínűséggel Sztrókay Géza szakaszvezető lehetett a harci cselekmények közben lezuhant FW 190-es pilótája.
„Tanulmányokból tudjuk, hogy Herenden és környékén két ilyen gép zuhant le.
Abban az esetben, hogy ha sikerül minden adatot kikutatni, akkor lehet azonosítani a pilótát.
Ez a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum felügyeletével zajlik majd és hosszú folyamat lesz. A jelenlegi kutatások alapján mindenesetre nagy valószínűséggel úgy tűnik, hogy ez a gép Sztrókay Géza szakaszvezetőé volt" – nyilatkozta a hadtörténész.
A Magyar Királyi Honvéd Légierő Junkers Ju-87D „Stuka" típusú zuhanóbombázóit 1944 októberében váltották fel a sokkal korszerűbb FW 190-esekre. Elsőként a 102/1-es Lévay Győző százados parancsnoksága alatt álló századot szerelték fel ezzel a típussal, az alegység a budapesti csata idején, 1944 november-december hónapban rendkívül súlyos harcokban vett rész, és emiatt gépállományának ötven százalékát elvesztette.
A veszteségek pótlására 1945 januárjában újabb 18 FW 190-est kaptak. A 109. vadászrepülőgép osztag (Jagdstaffel) 1944 októbere és 1945 januárja között összesen 364 gépet kapott. A magyar vadászbombázók kivették részüket az 1945. március 6-tól zajló balatoni csatában is, ahol további súlyos veszteségeket szenvedtek el. A most feltárt vadászbombázó is a legnagyobb valószínűséggel a németek utolsó nagy ellentámadási kísérlete, a Tavaszi ébredés (Frühlingserwachen) hadművelet véres csatáiban zuhanhatott le.