A Current Biology című folyóiratban április 27-én megjelent tanulmány szerint a hím kaliforniai oroszlánfókák az elmúlt 50 évben a populáció növekedésével egyre nagyobbak lettek, míg a nőstények testmérete stabil maradt.
"Ez ellentétes a feltételezettel. Azt várnánk, hogy az állatok testmérete csökken, ahogy a táplálékforrásokért folytatott verseny fokozódik" - mondta Paul Koch, a UCSC föld- és bolygótudományok professzora, társszerző.
A kaliforniai oroszlánfókák száma drámaian megnőtt a tengeri emlősök védelméről szóló törvény 1972-es elfogadása óta. Elterjedési területük egyes részein az oroszlánfókák száma mostanra megközelítheti az ökológiai "teherbíró képességet", vagyis azt a legnagyobb állatlétszámot, amelyet egy ökoszisztéma el tud viselni.
Ana Valenzuela-Toro első szerző szerint más tengeri emlősfajoknál, köztük az északi medvefókáknál, a dél-amerikai oroszlánfókáknál és a borjúfókáknál is megfigyelték a felnőttkori testméret csökkenését a populáció méretének növekedésével párhuzamosan.
Valenzuela-Toro az 1962 és 2008 között Közép-Kaliforniában gyűjtött és jelenleg a Kaliforniai Tudományos Akadémián őrzött oroszlánfóka-koponyák méretét és morfológiáját vizsgálta. A csontmintákat is elemezte, hogy az állatok táplálkozásában bekövetkezett változásokra utaló nyomokat keressen. A csontmintákban található stabil szén- és nitrogénizotópok segítségével információt nyerhetünk arról, hogy az állatok az óceánban hol táplálkoztak, és milyen zsákmányt ettek.
"Azt találtuk, hogy a hím kaliforniai oroszlánfókák kibővítették ökológiai niche-üket, ami azt jelenti, hogy most már a zsákmányok változatosabb csoportjából táplálkoznak, és bővítették a táplálékszerzés helyeit is" - mondta Valenzuela-Toro. "Úgy tűnik, hogy most északabbra mennek, mint korábban, ami összhangban van a más kutatók által közölt megfigyelésekkel".
A táplálékuk szélesebb körűvé tétele révén az oroszlánfókák még a számuk növekedésével párhuzamosan is képesek voltak nagyobbra nőni. Elméletileg a nagyobb fókák messzebbre tudnak vándorolni, mélyebbre tudnak merülni és nagyobb zsákmánnyal tudnak megbirkózni. Ráadásul, ahogy a szaporodóhelyeik zsúfoltabbá váltak, a hímek közötti fokozott verseny a szaporodási időszakban idővel a nagyobb hímeknek kedvezhetett.
A hím és a nőstény kaliforniai oroszlánfókák testméretük és táplálékkereső viselkedésük tekintetében jelentősen különböznek egymástól. A hímek általában csak a szaporodási időszakban gyűlnek össze kolóniákba, utána hosszú táplálékkereső utakra indulnak. A nőstények ugyanakkor a kolónián belül maradnak, hogy megszüljék és szoptassák a kölykeiket, így a táplálékszerzésük a kolónia közelében lévő területekre korlátozódik.
"Ez különböző szelekciós nyomást gyakorol a nőstényekre és a hímekre" - mondta Valenzuela-Toro.
Megjegyezte, hogy a tanulmányban vizsgált időszakban bőséges volt a zsákmány. Ez a jövőben nem biztos, hogy így lesz, ahogy a tengeri ökoszisztémák reagálnak a változó éghajlatra.
"Az utóbbi jó időszak volt az oroszlánfókák számára, de ha a melegebb körülmények gyakoribbá válnak, akkor az általuk kedvelt zsákmány, például a szardínia és a szardella, kevésbé lesz elérhető" - mondta. "Akkor azt láthatjuk majd, hogy a populációjuk nagysága elkezd stagnálni vagy csökkenni, és még az is előfordulhat, hogy a testméretük is csökkenni kezd."