A szúnyogok nyálában nem csak kórokozók rejtőzhetnek, olyan anyagokat is tartalmaz, amik befolyásolják immunrendszerünket. A tudósok három különböző elemzési módszerrel vizsgálták a szúnyognyálat és egy speciális RNS-típust, az ún. sfRNS-t azonosítottak benne - írja a Science Alert.
Az sfRNS gátolja az emberi szervezet védekező mechanizmusait, így a dengue-vírus a molekulát eltérítve fogékonyabbá teszi a testet a fertőzésre.
„Az új eredmények megmagyarázzák, hogy miért képes már egy csípéssel kialakulni a dengue-láz" – mondta Tania Strilets biokémikus.
Az sfRNS ún. extracelluláris vezikulákba töltődik, így kerül be a szervezetbe. A dengue-vírus tehát felforgatja a szúnyog biológiai működését, hogy önnön terjedését és szaporodását segítse.
Ezeket az sfRNS-eket már korábban is észlelték rovarok által terjesztett vírusfertőzéseknél, például a zikánál és a sárgaláznál. Úgy tűnik, a molekula szerepe, hogy akadályozza a szervezet kémiai jelzéseit, így az nem tud gátat szabni a vírus szaporodásának.
A dengue-láz komoly egészségügyi probléma, évente mintegy 400 millió ember fertőződik meg, és nem alakul ki élethosszig tartó védettség. A tünetek közé tartozik a láz, a hányinger és a bőrkiütés, de sok esetben belső vérzés is kialakulhat, ami a páciens halálához vezethet. A betegségre jelenleg nincs gyógyszer, csak tüneti kezelés alkalmazható.
Az eredményeket a kutatók a PLOS Pathogens című szakfolyóiratban ismertették.