Elpusztíthatatlan halálos baktérium fejlődhet ki az emberben
2023. április 20. 15:00
Escherichia coli bacteria, computer illustration. E. coli is a rod- shaped bacterium (bacillus). Its cell membrane is covered in fine filaments called pili or fimbriae. Hair-like structures called flagella at the rear of each bacterium provide propulsion to make it move. E. coli is a normal component of the intestinal bacterial flora, but under certain conditions some strains can cause severe infections such as gastroenteritis. (Photo by KATERYNA KON/SCIENCE PHOTO LIBRA / KKO / Science Photo Library via AFP)
Vágólapra másolva!
Közismert, hogy az antibiotikumok túlzott használata segíti a gyógyszerekre rezisztens kórokozók kialakulását. Egy új kutatás szerint azonban nem ilyen egyszerű a helyzet, és azokban az emberekben is kialakulhatnak ellenálló baktériumok, akik egyébként az utóbbi időben nem nyúltak antibiotikumokhoz. De mi lehet ennek az oka? Ezt vizsgálta egy kutatócsoport, és meglepő válaszokat talált.
A brit Earlham Intézet és Quadram Intézet tanulmánya kimutatta, hogy a szervezetbe vagy a testre kerülő baktériumok bármelyike gyógyszer-rezisztenssé válhat, elég, ha a közelünkben olyan emberek élnek, akik rendszeresen antibiotikumokat használnak.
"Még egy egészséges embert is, aki nem szedett antibiotikumot a közelmúltban, folyamatosan mikroorganizmusokkal bombázzák azok az emberek vagy háziállatok, akikkel érintkezik. Ez a folyamat ahhoz vezet, hogy a rezisztenciagének beépülnek a saját mikrobiótájába" – mondja Chris Quince, az Earlham Intézet és a Quadram Intézet szakértője.
Quince szerint ha sok antibiotikum-használó él a közelünkben, nagyobb az esélye, hogy a bennünk élő mikrobákba rezisztenciagének ágyazódnak.
Forrás: Origo
Az immunrendszer meghatározó része, a bélmikrobiom
Az antibiotikum egyik nem kívánt mellékhatása, hogy a szervezet mikrobiomjának károsításán túl növeli a különböző baktériumtörzsek között a rezisztenciagének átadásának gyakoriságát.
Az antimikrobiális rezisztenciával foglalkozó tanulmányok többnyire az emberi fertőzéseket okozó mikroorganizmusok ellenálló képességére összpontosítanak. A mikrobák azonban mindenütt jelen vannak az emberi szervezetben, és túlnyomó többségük ártalmatlan, sőt, sokuk kifejezetten hasznosnak minősül.
Mivel az antibiotikum-rezisztens gének könnyen továbbadódnak, az antibiotikumok használata a teljes mikrobiomra hatással lehet, nem csak az elpusztítani kívánt kórokozókra. A rezisztom – vagyis azoknak a rezisztenciagéneknek az összessége, amik a mikrobiótában megtalálhatók – ezért fontos kutatási területnek számít.
"A szervezetünk folyamatosan importálja és exportálja a mikrobákat és a kórokozó törzseket. Ezek a törzsek maguk is géneket fogadnak és adnak át, ami azt jelenti, hogy az antimikrobiális rezisztencia kérdését mikro- és makroszinten egyaránt kezelni kell" - magyarázza Quince.
Bár az egészségi állapotunkat a teljes mikrobiom meghatározza, az emésztőrendszer mikroba-közösségének különösen nagy a szerepe, mivel alapvetően befolyásolja az emésztést és az immunrendszer működését.
Az ember emésztőrendszere valóságos paradicsom a mikrobák milliónyi fajtájának, több mikroba található itt, mint a szervezet többi részében. A tanulmány szerzői ezért azt feltételezték, hogy a bélben élő mikrobák jelentős mértékben hozzájárulhatnak az antimikrobiális rezisztenciához.
A bél mikrobiomja (illusztráció) Forrás: Science Photo Library via AFP/CHRISTOPH BURGSTEDT/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Christoph Burgstedt/Science Phot
A kutatás menete
A kutatócsoport 3096 bélmikrobiom-mintát elemzett 14 különböző országból származó emberektől, hogy többet tudjanak meg az antimikrobiális szereknek a bélmikrobiomra gyakorolt hatásairól; olyan emberektől származó mintákra összpontosítottak, akik valószínűleg nem szednek antibiotikumokat, hogy a bélmikrobiom tiszta génprofilját kapják.
Annak érdekében, hogy megtudják, hogyan kerülnek át az antimikrobiális rezisztencia génjei mikrobáról kórokozóra, a kutatók gondosan összevetették a mintákból származó adatokat a Comprehensive Antibiotic Resistance Database (Átfogó Antibiotikum-rezisztencia Adatbázis) nevű közegészségügyi forrással. Ez utóbbi egy olyan adatbázis, amely tartalmazza az ismert rezisztenciagéneket.
Korábbi kutatások már megállapították, hogy az antimikrobiális rezisztenciagén (ARG) profilok között jelentős különbségek vannak a különböző országokban. Ezúttal pedig az antibiotikumokat nem szedő emberek vizsgálatával figyeltek meg érdekes tendenciákat.
Azt találtuk, hogy azokban az országokban, ahol gyakrabban szednek antibiotikumokat, a lakosság mikrobiomjában magasabb a rezisztenciagének száma"
– állapította meg Quince.
A kiterjedt antibiotikum-használat tehát azt idézheti elő, hogy az antimikrobiális rezisztenciagének az egész populációban elterjedtek, nem csak a közvetlenül kitett emberek körében. A kutatók azt javasolják, hogy a további tanulmányok ennek több országban történő vizsgálatára és a közegészségügyi stratégiákra összpontosíthatnának.
A kutatások szerint az antimikrobiális rezisztencia évente több ezer európait öl meg, a jövőben pedig a helyzet csak még rosszabb lesz. Riasztó adat, hogy 2019-ben világszerte a harmadik vezető halálozási ok az antimikrobiális rezisztencia volt, amely összesen 4,95 millió ember haláláért volt felelős.
Ez a tanulmány azért fontos, mert most először tudja számszerűsíteni, hogy a nemzeti antibiotikum-használat milyen hatással van a velünk együtt élő baktériumokra, valamint betekintést nyújt a várhatóan kialakuló rezisztencia gyakori típusaiba"
- mondja Falk Hildebrand, az Earlham Intézet és a Quadram Intézet bioinformatikusa.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
