Még mindig Finnország a legboldogabb hely a Földön

A természet nem csak szép, hanem alapvetően fontos szerepe van életünkben, pozitív hatása van egészségünkre és jólétünkre

A világ boldogságát vizsgáló World Happiness Survey felmérése szerint az elmúlt hat évben Finnország volt a Föld legboldogabb országa. A felmérés az úgynevezett Cantril-létra életértékelési kérdésére támaszkodik, ami lényegében azt jelenti, hogy az emberek a saját helyzetükre reflektálnak a válaszadáskor. Ez amiatt fontos, mert sok kultúrában teljesen mást érthetnek az alatt, hogy mi is a boldogság, illetve mitől lesz valaki boldog ember.

Finnország áll az első helyen

A World Happiness Survey felmérését úgy kell elképzelnünk, mint egy létrát, amelynek lépcsőfokai alul nullától tízig vannak számozva. A létra teteje jelenti a számunkra a lehető legjobb életet, a létra alja pedig a lehető legrosszabbat.

A kutatók ezen a ponton teszik fel a kérdést: Ön szerint a létra melyik fokán áll jelenleg?

A World Happiness Survey szerint Finnország áll az első helyen, a képzeletbeli dobogó második fokára Dánia állhatott fel, majd ezután Izland következik.

Ám hogy a finnek miért boldogabbak, mint mások, az számos tényezőnek köszönhető: többek között az alacsonyabb jövedelmi egyenlőtlenségeknek (legfőképpen a legmagasabb és a legalacsonyabb keresetűek közötti különbségnek), a magas társadalmi támogatottságnak, a döntéshozatal szabadságának és a korrupció alacsony szintjének.

Az alábbi grafikonon mind a 44 olyan megye színes pontként látható, amelyre vonatkozóan mind boldogságadatok, mind jövedelmi egyenlőtlenségre vonatkozó adatok rendelkezésre állnak.

A skála összehasonlítja az országok átlagos boldogságszintjét a jövedelmi egyenlőséggel: a függőleges skála az átlagos boldogságot, a vízszintes skála a jövedelmi egyenlőtlenséget mutatja.

A boldogság átlagos szintje (vertikális skála) és a jövedelmi egyenlőtlenség (horizontális skála) Forrás: World Happiness Survey/OECD

A jövedelmi egyenlőtlenség itt használt mérőszáma a jövedelmi egyenlőtlenség Gini-együtthatója, az OECD (Organisation for Economic Co-operation and Development, magyarul Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) jelentése szerint.

Ez a legmagasabb arány, amelyet az egyes országokban 2010 után bármely évben rögzítettek, egészen a legutóbbi olyan évig, amelyre vonatkozóan adatok állnak rendelkezésre.

Az ábra a két mérőszám közötti szoros kapcsolatot is mutatja. Általánosságban elmondható, hogy amikor nagyobb a jövedelmi egyenlőtlenség, akkor a pénz többet számít és az emberek kevésbé boldogok.

A tömegközlekedés megbízható és megfizethető

Finnország számos olyan jellemzővel is rendelkezik, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az emberek boldogabbnak érezzék magukat. Az országban erősen decentralizált, közfinanszírozott egészségügyi rendszer működik, és csak nagyon kicsi a magánegészségügyi ágazata. Ez viszont jóval hatékonyabb és eredményesebb, mint a más országokban alkalmazott alternatívák. Ráadásul a tömegközlekedés is megbízható és megfizethető, a helsinki repülőteret pedig Észak-Európa legjobbjaként tartják számon.

Van egy finn közmondás, amely a tudósok szerint idevágónak tűnik: „Onnellisuus on se paikka puuttuvaisuuden ja yltäkylläisyyden välillä", ami magyarul annyit tesz, mint „A boldogság egy hely a túl kevés és a túl sok között".

A szabadság sokat nyom a latba a boldogságindexben, csakúgy, mint a félelemtől való mentesség Forrás: pexels.com

A jelentés szerint Finnország, Norvégia és Magyarország hasonló mértékű jövedelmi egyenlőtlenségről számol be, a finnek átlagosan mégis boldogabbak. A kutatók ezért tették fel a kérdést: miért van ez így?

A World Inequality Database (magyarul a Világ Egyenlőtlenségi Adatbázisa) szerint Finnországban a legjobban kereső tizedik ember viszi haza az összes jövedelem egyharmadát (33 százalékát). Ezzel szemben ugyanez a csoport az Egyesült Királyságban 36 százalékot, az Egyesült Államokban pedig 46 százalékot kap.

És bár ezek a különbségek talán nem tűnnek jelentősnek, mégis óriási hatással vannak az általános boldogságérzetre, mert az egyenlőtlenebb országokban sokkal kevesebb marad a többieknek; és a gazdagok „félelmetesebbé" válnak.

Amikor néhány ember sokkal gazdagabbá válik, az a szakemberek szerint érthetővé teszi ezt az ellenérzést.

2021-ben egy szociológiaprofesszor felvetette, hogy pusztán azáltal, hogy az északi országokban az embereknek ésszerűbbek az elvárásaik, talán boldogabbnak tűnnek. Ez azonban nem magyarázza meg, hogy Finnország miért különbözik annyira Norvégiától a boldogságskálán.

Nyelvi és kulturális árnyalatok is szerepet játszanak

A tudósok szerint számos magyarázat lehetséges, beleértve a nyelvi és kulturális árnyalatokat is. Emellett egy újabb kérdés is felmerült: talán megjelent egyfajta saját torzítás és elfogultság ebben a globális felmérésben? A finnek ugyanis most már tudják, hogy miért kérdezik meg őket és a legutóbbi felmérésben Dánia elé kerültek a „boldogság listán".

Nagyon valószínű azonban, hogy Finnországban úgymond „igazságosabbak" az iskolák, ahol valószínűleg mindenki jó oktatásban részesül, akármelyik iskolát választja is

– mutatott rá Danny Dorling, az Oxfordi Egyetem professzora a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Igazságosabb az iskolapolitika, mint Norvégiában (szinte minden finn a legközelebbi iskolába jár).

Az elmúlt hat évben Finnország volt a Föld legboldogabb országa Forrás: pexels.com

Ugyanígy, a jobb lakáspolitika a szociális lakások széles választékával és a hajléktalanság csökkenésével, az egészségügyi szolgáltatás, amelynek várakozási idejét a világ megirigyelheti (néha csak napok kérdése, még a járvány legrosszabb éveiben is), és számos más dolog felkerült a listára.

Finnország a gazdasági és társadalmi siker több mint 100 globális mérőszámában az első, második vagy harmadik helyen áll, tehát jobban, mint Norvégia.

Összességében viszont kevesebb pénze van, és alig rendelkezik olajjal.

Az egyenlőtlenségi tényező

A szabadság sokat nyom a latba a boldogságindexben, csakúgy, mint a félelemtől való mentesség. A szakemberek szerint ez adhat magyarázatot arra is, hogy

Törökországban és Indiában miért alacsonyabb a boldogság szintje, mint amennyit a gazdasági egyenlőtlenségük előre jelezne.

Ezzel szemben Dél-Afrika és Kína talán valamivel boldogabb, mint azt az egyenlőtlenségi szintjük jelezné.

Finnország számos olyan jellemzővel is rendelkezik, amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az emberek boldogabbnak érezzék magukat Forrás: Pixabay

A legtöbb országban a boldogságszint (és sok minden más) könnyedén megjósolható az egyenlőtlenségi szintekből

– magyarázta Halford Mackinder, az Oxfordi Egyetem földrajzprofesszora. – Ahogy azt a grafikon is jól mutatja, hogy (a majdnem ugyanolyan egyenlőtlen) Izrael is valamivel boldogabb, mint amilyennek „lennie kellene" a számok alapján, bár nem egyértelmű, hogy az ott vett minta minden olyan csoportot figyelembe vett-e, amely jelenleg az adott államban él.

Hozzátette: ráadásul ezt a mintát 2022-ben vették, a közelmúltban Izraelben zajló széles körű tiltakozások előtt.