A szókimondó vallástörténész, aki a hazai ókortudomány vezéralakja volt

Kerényi Károly

Ötven éve, 1973. április 14-én halt meg Kerényi Károly posztumusz Széchenyi-díjas klasszikafilológus, az antik vallástörténet egyik legnagyobb múlt századi kutatója.

Érdeklődésének középpontjában az ókori görögség állt

Kerényi Károly 1897. január 19-én született Temesvárott. Aradon érettségizett, majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen folytatta tanulmányait, ahol 1919-ben bölcsészdoktori, 1920-ban görög-latin szakos tanári oklevelet szerzett, ismereteit a greifswaldi, heidelbergi és tübingeni egyetemeken gyarapította. 1926-tól a budapesti egyetemen a görög-római vallástörténet tárgykör magántanára volt, a középiskolai tanárképző intézetben görög nyelvtant adott elő.

Tudományos érdeklődésének középpontjában az ókori görögség – mint az európai kultúra alapvető közös hagyománya – állt.

Kerényi Károly és Szerb Antal kirándulóöltözetben Forrás: PIM

1929-es görögországi útján találkozott Walter F. Otto német vallástörténésszel, aki először ábrázolta a görög isteneket „lelki realitásként". Kerényi ezt a nézőpontot átvéve felismerte: a görögök vagy bármely más nép megértéséhez nemcsak nyelvüket, hanem mitológiájukat is ismerni kell. A mítoszt, amely az ősi kultikus szertartások, a rítusok forrásaiból merít, az emberiség önértelmezésének, a transzcendentális lét kifejezésének tekintette, amely fellelhető az ember életében, gondolataiban, nyelvében és cselekedeteiben.

Első jelentős, németül írt műve 1927-ben vallástörténeti alapon elemezte a görög irodalmat, az 1930-as évek végére neve nemzetközileg ismerté vált. Számos tanulmányt írt, szabadegyetemi előadásai szellemi szenzációt jelentettek.

Tanítványi köréből a hazai ókortudomány következő nemzedékének olyan meghatározó kutatói kerültek ki, mint Devecseri Gábor és Szilágyi János György. Szerkesztette a Kétnyelvű klasszikusok sorozatát, publikációi jelentek meg az akkor egyetlen hazai tudományos orgánumban, az Egyetemes Philologiai Közlönyben, amelynek 1924-1934 között szerkesztője is volt.

Könyvei számos országban több kiadást értek meg

Az emberiség közös mitológiai hagyománya érdekelte, és mivel azt hirdette, hogy az európai kulturális hagyomány ellenében vagy figyelmen kívül hagyásával jelentős magyar szellemi teljesítmény nem lehet, szembekerült a kor magyarkodó kultúrpolitikájával.

Budapestről fokozatosan kiszorították, 1934-től Pécsett és Szegeden tanított, a szegedi egyetemen 1940-43 között tanszékvezetőként, az 1935-ben indult Pannonia Könyvtár és az 1937-től kiadott Műhely munkatársai között is jelen volt.

Kerényi Károly és Szerb Antal Forrás: PIM

1935-ben Hamvas Bélával megalapította a klasszikus görög hagyományból merítkező, Sziget-kör elnevezésű szellemi műhelyt, közösen szerkesztették a Sziget című folyóiratot is, amely a nacionalizmus fanatizáló hatása és a német befolyás ellen küzdő szellemi fórum lett. Könyvei számos országban több kiadást értek meg, Görög mitológiája tíz nyelven jelent meg.

Kerényi Károly 1943 elején hivatalosan tanulmányútra mehetett Svájcba, mivel a Kállay-kormány olyan nemzetközi tekintélyű, politikailag nem kompromittált személynek tekintette, aki tanúskodhat az európai humanista hagyományt vállaló, a náci szövetségtől szabadulni akaró Magyarországról.

A tervezett rövid utazásból a második világháború végéig tartó külföldi tartózkodás lett, ezalatt Thomas Mann-nal, Hermann Hessével, a modern lélektani kutatások iránti érdeklődése révén Carl Gustav Junggal és Szondi Lipóttal is kapcsolatba került. A bázeli egyetemen a magyar nyelv és irodalom vendégtanára lett, Junggal közösen írtak könyvet, létrehozták a zürichi Jung Intézetet, Thomas Mann-nal folytatott levelezését is kiadták.

Megkapta a svájci állampolgárságot

Kerényi Károly a háború után, 1947-ben hazatért, de a neki ígért tanszékből a kommunisták térnyerése miatt semmi sem lett. Miután Lukács György egy cikkében a vallástörténetet „fasiszta tudománynak", Kerényit a fasizmus szekértolójának minősítette, ismét emigrált. Visszatért Svájcba, Asconában telepedett le és 1962-ben megkapta az állampolgárságot.

Kerényi Károly Forrás: PIM

1948-tól 1966-ig Zürichben a Jung Intézet tudományos kutatásait irányította, közben 1955-56-ban a bonni, 1960-ban az oslói és római, 1961-ben a zürichi, 1964-ben a genovai egyetemen volt vendégprofesszor.

Az 1956-os forradalom eltiprása után segítette az emigrációt választó magyar egyetemista ifjúságot. Összegyűjtött művei 1966-tól jelentek meg Münchenben, munkáit Magyarországon csak az 1980-as évektől adták ki újra.

Kerényi Károly 1973. április 14-én halt meg a Zürich melletti Kilchbergben.

Posztumusz Széchenyi-díjjal tüntették ki

Tudományos munkássága elismeréseként 1931-ben megkapta a görög György-rend tiszti keresztjét, a frankfurti Kultúrmorfológiai Intézet, a firenzei Etruszk Tanulmányok Intézet tagja, a Norvég Tudományos Akadémia külső tagja, az Uppsalai Egyetem tiszteletbeli doktora volt. 1946-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett, de a kommunista hatalomátvétel után, 1949-ben lefokozták tanácskozó taggá, akadémiai tagságát csak a rendszerváltás idején, 1989-ben állították vissza.

Kerényi Károly magyar klasszika-filológus, vallástörténész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja 1949-ig Forrás: PIM

1948-ban Baumgarten-díjjal, 1990-ban posztumusz Széchenyi-díjjal tüntették ki, 2003-ban a nemzetközi klasszikafilológiát gazdagító életművét Magyar Örökség-díjjal ismerték el. 2020-ban a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) posztumusz tagjelöltjeinek sorába választották.

Első házasságából született lánya, Kerényi Grácia (1925-1985) költő, műfordító lett. Hagyatékának egy részét, értékes könyvtárát és Svájcban elhunyt özvegye levelezését lánya, Cornelia Isler-Kerényi 1990-ben a Pécsi Tudományegyetem Könyvtárának és a Klasszika-Filológia Tanszéknek adományozta, az egyetem legrégebbi szakkollégiumát is róla nevezték el. Az ideológiai megalkuvásra képtelen, a szókimondást erkölcsi kötelességének érző tudósról mintázta barátja, Szerb Antal az Utas és Holdvilág Rudi Waldheim professzorát.

(MTVA Sajtóarchívum)