A szakértők szerint a szibériai tigrisek személyiségtípusát ugyanúgy beazonosíthatjuk, mint az emberekét.
A Royal Society Open Science folyóiratban publikált kutatás úgy véli, hogy ahogyan az emberek jellemzésére gyakran használjuk a személyiség öt dimenzióját (köztük a nyitottságot és a neuroticizmust), ahol mindenki elhelyezkedik valahol az egyes tulajdonságok skáláján, úgy a szibériai tigrisek is két skálán helyezkednek el: a „fenségesség" és az „állhatatosság" skálán.
Ha ki kellene választanom, hogy ezek közül az emberi dimenziók közül melyik hasonlít leginkább a mi „tigrisdimenzióinkra", akkor valószínűleg a fenségességet az extraverzióhoz, az állhatatosságot pedig a neuroticizmus ellentétéhez hasonlítanám
– mondta Dr. Abdel Abdellaoui, az Amszterdami Egyetem oktatója, a a kutatás társszerzője a The Guardian online portálnak.
Dr. Rosalind Arden, a London School of Economics munkatársa, a kutatás első szerzője szerint bár a két skála ugyan nem nyújt teljes leírást a tigrisek személyiségéről, de néhány különbséget megragad. Ahogy arra rámutatott, ez azt mutatja, hogy ezek az állatok bizonyos „hajlamokkal" rendelkeznek, ahogyan az embereknél is vannak nagyon extrovertáltak vagy igencsak introvertáltak.
A vizsgálatban részt vevő kínai kutatók összeállítottak egy listát mintegy 70 olyan szóból, amelyeket a tigrisekkel foglalkozó szakértők megfelelőnek tartottak az állatok temperamentumának leírására; ilyenek voltak például az alkalmazkodó, makacs, ostoba és az őszinte.
Ezek eredetileg mind kínai szavak voltak, így kulturális és nyelvi különbségek is lehetnek, amelyek miatt néhány szót nehezebb lefordítani
– jegyezte meg Abdellaoui.
A szavakon alapuló „tigrisszemélyiség-kérdőívet" ezután olyan etetőknek vagy állatorvosoknak adták ki, akik a Harbini Szibériai Tigris Parkban 152 tigrissel dolgoztak szorosan együtt, illetve olyanoknak, akik a Hengdaohezi Szibériai Tigris Parkban élő 96 tigrissel dolgoztak. Minden állatot átlagosan több mint három ember értékelt.
Az első eredmények azt mutatták, hogy a szavak két fő csoportot alkottak, amikor a nagymacskákra alkalmazták őket, és ezek a klaszterek a tigrisek második csoportjánál is megismétlődtek.
A kutatók ezeket „fenségességnek" és „állhatatosságnak" nevezték el. Az előbbire vonatkozó magas pontszám olyan szavakra adott magas értékelést, mint a méltóságteljes, impozáns és mozgékony, de alacsony értékelést az olyan szavakra, mint a visszahúzódó vagy gyenge. Az „állhatatosság" magas pontszáma olyan szavak magas értékelésével járt együtt, mint a szerető, engedelmes és csendes, de alacsony értékelést kapott olyan szavakra, mint az agresszív vagy kegyetlen.
A „fenségesség" és az „állhatatosság" a tigrisek személyiségkérdőíves pontszámai közötti különbségek 38%-át tette ki.
A további elemzés kimutatta, hogy az előbbi esetében magas pontszámot elért tigrisek egészségesebbek voltak, többet zsákmányoltak élő állatokból, többet ettek, többet párosodtak és magasabbra értékelték a csoportstátuszt.