Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A lelkiismeretesen kiásott ősi babilóniai kincsek lassan újra eltűnnek a szélfútta homok alatt egy az emelkedő hőség és elnyújtott szárazságok miatt kiszáradt területen.
Irak a klímaváltozás által egyik leginkább sújtott ország, ahol tavaly egy tucat jelentős homokvihar volt, ami az eget narancsszínűre festette, a mindennapi életet leállította és az emberek levegőért kapkodtak.
A viharok elmúltával finom homokrétegek fednek mindent - beleérte Umm al-Aqarib ("a Skorpiók Anyja") sumér romjait -, Dhi Oar déli sivatagi provinciájában.
A homokviharok lassan elkezdték megfordítani évek munkáját, azt, hogy feltárták templomok terrakotta homlokzatait és sok felbecsülhetetlen műtárgyat, mondta Aqeel al-Mansrawi régész. Irakban a régészeknek mindig lapátolniuk kellett a homokot, de a mennyiség most növekszik.
Egy évtized súlyosbodó viharok után, Umm al-Aqaribnál a homok a körülbelül Kr.e. 2350-ig visszanyúló több, mint 5 km2-es helyszín jó részét beborítja.
A múltban a legnagyobb fenyegetés a romoknál lévő antikvitások fosztogatása volt, ahol kerámia töredékeket és ősi ékírásos agyag írótáblákat fedeztek fel. Most a változó időjárás és hatása a területen, különösen a terjedő elsivatagosodás plusz fenyegetést jelent az ősi helyszínekre nézve Irak egész déli részén. Becslés szerint az elkövetkező 10 évben homok fogja fedni a régészeti helyszínek 80-90%-át.
A Tigris és az Eufrátesz folyók közti legendás földön volt a világ legrégibb civilizciónak némelyike, amelyek maradványai veszélyben vannak a modern Irakban.
Az olajban gazdag ország még mindig épül fel az évtizedekig tartó diktatúrából, háborúból, lázadásból és gyötri a rossz közigazgatás, korrupció és a széleskörű szegénység.
Az ENSZ. azt mondja, Irak azon 5 országok egyike, melyet a klímaváltozás hatásai leginkább sújtanak, beleértve az aszályt.
A felvízi gátak Törökországban és Irakban csökkentették a ezeknek a nagy folyóknak a folyását, és ezen felül vizet pazarolnak Irak idejemúlt öntöző rendszerei és elavult mezőgazdasági gyakorlatai.
A nyári 50 Celsius-fokos hőmérsékleti csúcsok most gyakran sújtják Irakot, ahol az aszályok kiszárították a mezőgazdasági területeket, ami a gazdákat és az állattenyésztőket a zsúfolt városokba hajtotta.
A homokviharok egyre gyakoribbá válnak, a szél porosabbá és a hőmérsékletek növekednek. - mondta Jaafar al-Jotheri az Iraki Al Qadisiyag Egyetem régészprofesszora. A termőföld törékenyebbé és töredezetté válik a vegetáció és gyökerek hiánya miatt.
Ahogy a gazdák menekülnek a vidékről, földjüket elhagyják és a termőföld még inkább ki van téve a szélnek. A szél több üledéktöredéket kap fel, ami eléri a régészeti helyszíneket. A homok és a hordalék fizikai eróziót és az épületek szétesését okoza.
Mark Altaweel, a Londoni Egyetem régész professzora. azt mondja, a problémát fokozza a szikesedés. Extrém hőség idején a földfelszínről olyan gyorsan elpárolog a víz , hogy a termőföld nem nyeli el a kristályokat, és lerakódnak. Hiperszárazság idején a víz gyorsan elpárolog és a só ott marad. Ezek láthatók a téglákon.
Ez a földben lévő só, amit a homok viharok szállítanak, a régészeti épületek kémiai erózióját okozzák.
Az iraki hatóságok bizonygatják, hogy kezelik a komplex és sokrétegű problémát. Chamel Ibrahim, Dhi Qar provincia régészeti igazgatója azt mondja, a kormány azon dologzik, hogy megtartsa a hiomokdűnéket. Azt tervezik, hogy fák ültetésével létrehoznak egy zöldövet (kb. 3.8 millió dollárba kerül).
Jotherinek azonban kétségei vannak, mert a vegetáció életben tartásához sok vízre van szükség. Azt mondja, ha klímaváltozásról van szó, Irak néz szembe a legnagyobb problémával és itt a legkevesebb a cselekvés. Irak a klímaváltozás elleni intézkedési lista fenekén van.
(Forrás: phys.org: https://phys.org/)
