A magyar kalandor, aki az albán trón önjelölt várományosa volt

Nopcsa Ferenc albán egyenruhában

Felsőszilvási báró Nopcsa Ferenc paleontológus és geológus, akadémikus, az első magyar dinoszauruszlelet leírója, felfedező, kém és kalandor, író, az albán trón önjelölt várományosa kilencven éve, 1933. április 23-án halt meg.

Hozzá köthetjük a Magyarosaurus leírását

Román eredetű, elmagyarosodott erdélyi nemesi családból származott, nagyapja volt az a kétes hírnévre szert tett Nopcsa László hunyadi főispán, akiről Jókai Szegény gazdagok című regényének (negatív) főhősét, Fatia Negrát mintázta.

A Nopcsa Ferenc által szívesen mesélt legenda szerint a könyv első részének megjelenése után vehemens természetű őse töltött pisztollyal kereste fel az írót és felszólította: hagyja abba a regényt és családja zaklatását, ezért ért oly kurtán-furcsán véget a történet.

A család férfiágon utolsó sarja, Nopcsa Ferenc 1877. május 3-án született Déván. Gyermekkora nagy részét szacsali (ma Sacel, Románia) kastélyukban töltötte, majd a bécsi Theresianumban tanult geológiát. Tizennyolc éves korában keltették fel figyelmét a húga által Szentpéterfalva határában talált ősállatcsontok.

A Magyarosaurus a sauropoda dinoszauruszok egyik neme a késői kréta kor maastrichti periódusából Forrás - illusztráció: Tumblr

A kréta időszakból származó ősgyík-csontokat - a tudományos képzettséget néhány hónap megfeszített munkával megszerezve - leírta, rendszerezte, ezek végül a Magyarosaurus nevet kapták.

Nopcsa vetette fel, hogy a Magyarosaurus méretei szigeti életterének szűkössége miatt olyan szerények, és ezzel megalapozta az izolált zsugorodás elméletét.

Hírszerzői feladatokat is teljesített

1903-ban járt először Albániában, ahol ezután tizenkét éven át kutatott. Az országról, amelynek egyes elzárt részei még fehér foltnak számítottak, alapvető néprajzi, nyelvészeti és földtani tudományos monográfiákat adott ki. Ő készítette a térség első használható térképeit, több ezer fotón dokumentálta az albánok életét, számos albán tárgyú kézirata még ma is kiadatlan.

Mindeközben a bécsi külügyminisztérium is megbízatásokkal látta el a térségben közismert magyart, aki nemcsak diplomáciai, hanem hírszerzői feladatokat is teljesített.

Nopcsa Ferenc albán egyenruhában Forrás: Wikimedia Commons

Tevékenységét a szerbek és a törökök is egyre rosszabb szemmel nézték, nem egyszer csak saját maga által szervezett, hűséges albán "testőrsége" segítségével menekült meg. Politikai ambíciói is voltak: az I. világháború előtt önállóvá vált Albánia trónjára tört, jó törzsi kapcsolatai alapján nem is indokolatlanul, de sem az Osztrák-Magyar Monarchia, sem az európai nagyhatalmak támogatását nem kapta meg.

Az első világháború kitörése után kitiltották a szkipetárok földjéről, a románul és szláv nyelveken is kiválóan beszélő Nopcsa ezután Románia területén működtetett valóságos kémhálózatot.

Ő volt az egyik első gépeltérítő is, a Tanácsköztársaság kikiáltása után Budapesten felült egy repülőgépre és pisztollyal arra kényszerítette a pilótát, hogy vigye Bécsújhelyre.

Motorkerékpárral bejárta Olaszországot

Nopcsa tudományos hírnevére jellemző, hogy a trianoni béke után, 1920-ban őt hívták meg a bukaresti Földtani Intézet vezetésére. Visszatérhetett akkor már Romániában fekvő birtokára is, de a helybéli parasztok súlyosan bántalmazták. 1925-től négy évig a budapesti Földtani Intézet igazgatójaként tevékenykedett, 1928-ban a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választották, de tagságáról 1930-ban lemondott.

Kutatásainak eredményét összegezve monumentális monográfiát közölt Észak-Albánia geológiájáról, a földrengések törvényszerűségeit kutatta, és motorkerékpárral bejárta Olaszországot.

A szacsali birtokon elszenvedett bántalmazás következményeit soha nem heverte ki teljesen, idegösszeroppanást kapott, erejét és vagyonát is felőrölték vállalkozásai. A kimerült és féltékeny báró 1933. április 23-án (más források szerint április 25-én) Bécsben elaltatta, majd lelőtte titkárát és közeli barátját, az albán Bajazid Elmaz Dodát, majd öngyilkos lett.

Nopcsa Ferenc albán harci öltözetben – 1913 körül Forrás: Wikimedia Commons

A paleontológiai oktatásban Nopcsa munkássága kötelező tananyag, paleontológiai anyagai a British Museumban, kéziratai Bécsben, Budapesten és Tiranában találhatók.

Tiranában teret neveztek el róla, és nevét viseli az albán főváros egyetemének egyik előadóterme is. Kalandos életéről nem sokkal halála után már könyvet írt Tasnádi-Kubacska András, 1996-ban a brit Discovery csatorna készített róla filmet. Emlékiratai Báró Nopcsa Ferenc: Sárkányok Magyar Királya címmel 2018-ban jelentek meg, a róla szóló Magyarosaurus Dacus című előadást idén januárban mutatta be a nagyváradi Szigligeti Színház.

(MTVA Sajtóarchívum)