Rémisztő kutatás: saját agya hozhatja bajba az embert

Human brain and waves, conceptual computer artwork. The front of the brain is at bottom.

Rendkívül gyorsan és könnyen képes hamis emlékeket létrehozni az emberi agy – állítja egy új kutatás.

Az Amszterdami Egyetem által vezetett négy kísérletsorozatban a kutatók 534 embernek mutatták meg a latin ábécé betűit tényleges formában és tükörfordításban. Ezután néhány résztvevőnek egy interferencia diát mutattak, amelyen véletlenszerű betűk voltak. Ennek a lépésnek a célja az önkéntesek memóriájának összezavarása volt. Végül minden résztvevőt arra kértek, hogy idézzenek fel egy adott betűt az első diáról.

Fél másodperccel az első dia megtekintése után az emberek közel 20 százalékánál már kialakult a célbetű illuzórikus emléke; ez az arány 3 másodperc elteltével 30 százalékra nőtt.

Az emberi agy aszerint módosítja az emlékeket, hogy mire számít. Mivel a vizsgálatban résztvevő emberek annyira ismerik a nyugati ábécét, az agyuk azt várta, hogy a betűket a tényleges tájolásukban látják.

Illusztráció Forrás: Science Photo Library/PASIEKA/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Pasieka

Amikor a betűk tükörképesen jelentek meg (Ɔ a C helyett), az emberek nagyobb valószínűséggel emlékeztek az álbetűre, mint valódi betűre, még akkor is, ha csak ezredmásodpercek teltek el.

Úgy tűnik, hogy a rövid távú memória nem mindig pontosan tükrözi azt, amit éppen érzékeltünk. Ehelyett az emlékezetet az alakítja, hogy mit vártunk látni, már az első emléknyom kialakulásától kezdve"

- írják a kutatók.

Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a hamis emlékek viszonylag könnyen és gyorsan létrejönnek. A hamis hosszú távú emlékek hátterében vélhetően a "homályos nyomelmélet" áll, amely szerint az emlékezet két részből tevődik össze: egy szó szerinti részből, amely a valóságban történt, és egy lényegi részből, amelyben a személy szemantikai elemzés alapján értelmezi az esemény jelentését.

A teljes tanulmány a PLOS One folyóiratban olvasható.