Speciális fémkerettel védik a kis mocsári teknősöket

Mocsári teknős (Emyys orbicularis)

Április első napjaiban a kinti tavaszi munkák megkezdésekor egy apró mocsári teknősre bukkantak a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) szakemberei - áll a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben. 

Hazánk egyetlen őshonos teknősfaja ősszel az iszapba húzódik telelni, és időjárástól függően március végén, április elején ébred.

Májusban zajlik a párzás, a nőstények júniusban rakják le puha héjú tojásaikat a homokos talajba, amelyeket a nap melege kelt ki.

Ahogy arra a szakemberek rámutattak, a kisteknősök szeptember elején kelnek ki, de ha túl hűvös volt a nyár, akkor csak következő év tavaszán bújnak elő. Ezzel a példánnyal is ez történt.

A nemzeti park igazgatóság Dráva Kapu Bemutatóközpontja egy patak mellett helyezkedik el, és az udvarban található homokos rész is, ami ideális a tojásrakáshoz

– mondta Schulcz Andrea, a nemzeti park munkatársa. – A korábbi években is találtunk az épület körül kisteknősöket, így elmondhatjuk, hogy a bemutatóközpont tradicionális tojásrakó helynek tekinthető.

Mocsári teknős (Emyys orbicularis) Forrás: Halpern Bálint/MME

Hozzátette: mivel sem a tojások, sem a kikelt kisteknősök nincsenek biztonságban a rókáktól, borzoktól, vaddisznóktól, a tojásrakás időszakában egy speciális fémkerettel védik ezeket a tojásrakó helyeket a ragadozók ellen.

A mocsári teknős zömök testalkatú, mérsékelten ívelt hátpáncél jellemzi, mely feketésbarna színű, sárgás pettyekkel, foltokkal tarkítva

– mutatott rá Horváth Zoltán, a nemzeti park másik munkatársa. – Minél idősebb egy teknős, annál több folt található rajta; a hímek esetében a hasi oldal kicsit homorúbb ívű, hogy párzáskor ne „billegjenek" annyira a nőstényeken.

Hozzáfűzte: a farkuk feltűnően hosszú, akár 8 centiméter is lehet. Gyakran láthatóak, ahogy vízből kiálló fatörzsön, vagy köveken napoznak; veszély esetén gyorsan a vízbe ugranak. Táplálékukat is itt szerzik; vízirovarokra, puhatestűekre, de akár kisebb halakra, békákra is vadászhatnak. A dögöt sem vetik meg, a vizek hullaeltakarítójaként is emlegetik.

A középkorban gyakori fogásként került az asztalra a teknőcleves.

Ahogy arra a DDNP rámutatott, Magyarországon ma még aránylag nagy számban él, de több veszély is fenyegeti, egyedszáma csökken. A lecsapolások, építkezések következtében folyamatosan tűnek el az élőhelyei (tavak, holtágak), tojásrakó helyeinek pusztítása és az autóforgalom pedig tovább csökkentik állományát. A mocsári teknős védett, természetvédelmi értéke 50 ezer forint.