Mivel a szemet és a szem környékén levő területeket - azaz az orrmelléküregeket és a felső állkapocs hátsó részében levő fogakat - azonos beidegzés látja el, az ezekről a területekről kiinduló fájdalmak gyakran nem különülnek el élesen és a beteg számára világosan. Emiatt nem meglepő, hogy a felső állcsont hátsó fogainak fájdalma (gyulladásos tályog, fogorvosi beavatkozás utáni állapot, szájsebészeti műtét utáni állapot) kisugározhatnak a szemüreg területére. Amennyiben a felső fogsor hátsó részének betegségei éppen aktívak, a nem kifejezetten a szemgolyóra lokalizált, inkább a szem körüli területen jelentkező fájdalom esetén elsőként célszerű az ellátó fogorvost, szájsebészt felkeresni. Ha ezzel a panasz nem oldódik meg, akkor érdemes konzultálni a szemorvossal.
Az előbbi esetnél lényegesen gyakoribb, hogy az arc- illetve a homloküreg gyulladása esetén szemre lokalizálódó fájdalom jelenik meg. A melléküregekben levő nyálkahártya gyulladásos állapotokban (fertőzés, allergia, egyszerű megfázás) megduzzad. Azonban a duzzadt nyálkahártya kiterjedésének a csontos üreg fala határt szab. Ez az érintett szövet összenyomódását és következményes fájdalmát eredményezi, ami a szemgolyóra, illetve a szemüregre is kisugárzik. E fájdalom eredetének meghatározása a beteg számára nem egyszerű. Amennyiben ismert, hogy fül-orr-gégészeti probléma áll fenn az említett területen, elsődlegesen fül-orr-gégészt kell felkeresnie panaszaival. A panaszok általában néhány hétig tartanak, ha csupán allergia, enyhébb vírusos orrnyálkahártya és melléküreg nyálkahártya gyulladás áll fenn, illetve ha megfázásra van szó. Amennyiben ez nem egyértelmű, akkor a panaszok alapján szemorvost kell felkeresni, aki a szemgolyó és a szemüreg állapotát megvizsgálva, valamint (hozzáértő vizsgálat esetén) a megfelelő érzőideg végződések nyomásérzékenységét is elemezve rá tud világítani arra, hogy a szembe sugárzó fájdalom eredete nem a szemgolyóban és nem a szemüregben található. Ilyenkor fül-orr-gégészeti vizsgálat esedékes.
Még az első két betegségcsoportnál is gyakoribb a magasvérnyomás és az ingadozó magasvérnyomás okozta fejfájás, melynek típusos helye általában nem a szemüreg környékén helyezkedik el. Fejtetői, esetleg tarkótáji fájdalmakról van szó, azonban nem ritka, hogy a beteg a fájdalmat nem tudja pontosan lokalizálni. A fejfájás, mint szembetegségekre felhívó ismert általános tünet miatt sokan fordulnak szemorvoshoz. Ez magasvérnyomás betegség esetén nem hiba, hiszen a szemfenék részletes és érdemi vizsgálatával a magasvérnyomás, annak szemészeti szövődményei valamint az úgynevezett rögzült (fixált) vagy nem rögzült jelleg is megállapítható. Természetesen az ellátást nem a szemorvos fogja nyújtani: kardiológus, belgyógyász, esetleg háziorvos bevonása azonban a szemészeti vizsgálat után már célzottan lehetséges.
A fenti tüneteknek megfelelő panaszok azonban eredhetnek a szemgolyóból, illetve a szemüreg beidegződéséből is. Ezek egy része nem különbözik nyilvánvalóan a fent említett fájdalmaktól, hiszen rövidtávon sem látásromlást, sem pedig kívülről látható vörösséget a szemen nem okoz. Ebbe a csoportba tartozó betegségek közül a legnagyobb jelentőségű a glaukóma (zöldhályog), méghozzá annak olyan formái, melyekben a szemnyomás jelentős mértékben megnövekszik. Ezen formák nem feltétlenül csak az elsődleges zárt csarnokzugú glaukóma krónikus típusát jelentik, melyben nagyon magas szemnyomás esetén a látás is súlyosan károsodik, élessége romlik. Hasonló tünetet okozhat például a fiatalkori nyitott csarnokzugú zöldhályog ingadozó szemnyomás mellett, vagy a pigment szóródásos másodlagos zöldhályog, melyben a csarnokzug szintén nem záródik el. Fontos jelezni továbbá, hogy a szemüreget beidegző egyes idegek érintettsége a szem mozgása során fájdalmat válthat ki. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy oldalra nézésekor a szemgolyó mögött érzünk fájdalmat. Az ilyen fájdalom szklerózis multiplex részjelensége is lehet. Nem szabad azonban a fentieket összetéveszteni a krónikus, hirtelen fellépő, szúró, éles fájdalommal, melyet a középkorúakon és idősebbeken a könnytermelés csökkenése és a sok számítógép, mobiltelefon, monitor nézés kapcsán kialakuló túlzott könnyelpárolgás okoz. Ilyenkor a szemet normálisan borító könnyfilm rétegben időleges hiány keletkezik, a szem felszíne szárazzá válik és ez hirtelen, erős, ám nagyon rövid ideig tartó fájdalmat eredményez.
Noha a fenti állapotokat korábbi beszélgetéseinkben már részletesen érintettük - mondja Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukóma specialistája -, érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a szem- és szem körüli fájdalom gyakran nem szemészeti eredetű. Így tehát, ha valaki a mai beszélgetésben említett állapotoktól szenved, mérlegelnie célszerű, hogy milyen szakterület orvosát keresi fel először. Természetesen a minőségi szemorvos ellátás minden esetben mindenkinek rendelkezésére áll.
(Forrás: Szemészeti Központ