A University College London (UCL) kutatói felderítették a biológiai hátterét annak az extrém ritka génmutációnak, amely hordozóját különleges sajátságokkal ruházza fel:
lényegében nem érez fájdalmat, sebei gyorsabban gyógyulnak, és a legtöbbünket gyötrő félelmek és szorongások szinte ismeretlenek a számára.
A Brain szakfolyóiratban frissen közzétett tanulmány a csoport korábbi, 2019-es felfedezésének nyomában jár. A UCL kutatói akkor azonosították a FAAH-OUT nevű gént, amelynek Joanne Cameron, egy nyugdíjas skóciai tanárnő a szuperképességeit köszönheti. Az újonnan közölt eredmények rávilágítanak, miként kapcsolja ki a FAAH-OUT mutációja a FAAH gén kifejeződését, s hogy ez milyen folyományokkal bír a sebgyógyulást és a közérzetet szabályozó molekuláris útvonalakra. A csoport reményei szerint a most tisztázott részletek segítenek majd új gyógyszercélpontok azonosításában, és eddig ismeretlen utakat nyitnak az érintett tudományterületek kutatásában.
Joanne-t először 2013-ban irányították a fájdalom genetikájával foglalkozó specialistákhoz, miután orvosa észrevételezte, hogy a csípőjén és a kezén végrehajtott műtétek után semmiféle fájdalomról nem panaszkodott.
A kutatóknak hat évnyi keresés után sikerült azonosítaniuk az általuk FAAH-OUT névre keresztelt gént, amely a jelenség hátterében álló génmutációt hordozza.
Ez a mutáció a FAAH génben található másik, gyakoribb mutációval együtt felelős Joanne egyedülálló jellegzetességeiért.
Azt a genomi régiót, ahol a FAAH-OUT található, korábban ún. 'hulladék-DNS'-nek tartották: olyan DNS-szakasznak, amely nem bír körülhatárolható funkcióval.
Kiderült azonban, hogy a FAAH-OUT régió az endokannabinoid rendszer részét képező, így a fájdalomban, hangulatban és emlékezetben ismerten szerepet játszó FAAH gén kifejeződését szabályozza.
A jelen tanulmányban, amelyet a brit Medical Research Council és a Wellcome Trust támogatása tett lehetővé, az UCL csapata azt próbálta meg megérteni, hogyan működik a FAAH-OUT a molekulák szintjén, ugyanis ez jelenti az első lépést az új felfedezés gyakorlati alkalmazása, például a gyógyszerfejlesztésben való hasznosítása irányába. Ennek érdekében változatos kísérleti megközelítéseket alkalmaztak, egyebek mellett a CRISPR-Cas9 rendszerrel génmódosítást hajtottak végre sejtvonalakban, hogy utánozzák a vizsgált mutációnak más gének kifejeződésére gyakorolt hatását. A génexpressziós mintázatot elemezve olyan megváltozott kifejeződésű géneket kerestek, amelyek a fájdalomban, a sebgyógyulásban és a hangulat szabályozásában játszanak szerepet.
A csoport mindenekelőtt megállapította, hogy a FAAH-OUT régió magának a FAAH génnek a kifejeződését szabályozza. Amikor a FAAH-OUT takaréklángra áll, ahogy az a Joanne Cameron által hordozott mutáció esetében történik, a FAAH enzim aktivitási szintje is jelentősen csökken.
A FAAH-OUT csupán egy apró csücsök egy óriási földrészen, amelyet épp csak elkezdtünk feltérképezni
– nyilatkozta Andrei Okorokov, a UCL orvosi fakultásának munkatársa és a tanulmány egyik rangidős szerzője. – Vizsgálataink nemcsak a fájdalom nélküliség molekuláris részleteire derítettek fényt, hanem azonosították azokat a sebgyógyulást és a hangulatot befolyásoló molekuláris útvonalakat is, amelyeket a FAAH-OUT mutáció érint.
Tudósként hivatásunk a nyomába eredni a dolgoknak, és meggyőződésem, hogy a mostani eredmények más kutatási területek, így a sebgyógyulás, a depresszió és egyebek szempontjából is érdekesnek fognak bizonyulni."
A kutatók páciensekből származó kötőszöveti sejteken – ún. fibroblasztokon – tanulmányozták a FAAH-OUT mutációnak az egyéb molekuláris útvonalakra gyakorolt hatásait. Joanne Cameron mutációja azon túlmenően, hogy letekeri a FAAH-ot, további 797 gént fel-, 348-at pedig leszabályoz. A megváltozott aktivitású gének között szerepeltek a WNT jelútvonal tagjai, amelyek ismerten közrejátszanak a sebgyógyulásban; nőtt például a WNT16 gén aktivitása, amelyről korábban kimutatták, hogy kapcsolatos a csontok regenerációjával.
A megváltozott kifejeződésű gének közül a szerzők kulcsfontosságúnak ítélték továbbá a kedély szabályozásában ismerten szereplő BDNF-et, illetve az opioidok szintjének szabályozását elősegítő ACKR3-at. E génaktivitásbeli változások hozzájárulhatnak ahhoz, hogy Joanne Cameron alig érzékel szorongást, félelmet és fájdalmat.
A Joanne Cameron egyedülálló fenotípusát okozó mutáció eredeti felfedezése igazi heuréka-pillanat volt, amely mindannyiunkat lázba hozott, de a mostani eredményeink után kezdenek igazán érdekessé válni a dolgok
– szögezte le James Cox, a UCL kutatóorvos professzora és a tanulmány másik rangidős szerzője. – Így, hogy már pontosan értjük a molekuláris szintű történéseket, elkezdhetjük felfejteni a jelenség biológiai hátterét, és ez olyan gyógyszerfejlesztési lehetőségeket nyit meg előttünk, amelyeknek messzemenő pozitív hatásai lesznek a betegekre nézve."