M. páciens a világot fejjel lefelé és tükrözve látta, az emberek és a tárgyak például nem ott tűntek fel, ahol valójában voltak, hanem az ellenkező irányból érkeztek. A normálisan és a fordítottan nyomtatott betűket és számokat is el tudta olvasni anélkül, hogy az agya lényegi különbséget érzékelt volna a kettő között. Bármilyen irányból a karórájára tudott nézni, hogy ellenőrizze az időt.
Nem ezek voltak azonban az egyedüli tünetek. A férfi helyzetérzékelése mellett a méret- és színérzékelése is összezavarodott, a tárgyak olykor háromszor nagyobb méretben, eltérő színben jelentek meg neki.
Az ijesztő szimptómák ellenére a férfi meglehetősen könnyedén vette saját betegségét, és igyekezett normális életet élni.
Justo Gonzalo spanyol idegspecialista közel 50 éven át tanulmányozta M. beteget, és elemzése jelentős előrelépést hozott az agykutatásban. Nem ez az első eset, hogy egy szokatlan sérülés segíti a szakembereket az agy működésének alaposabb megértésében.
Az agyat úgy képzelték el, mint a kisebb dobozokat. Úgy gondolták, hogy ha megváltoztatnak egy dobozt, akkor konkrét deficit keletkezik. Dr. Gonzalo számára a moduláris elméletek nem tudták megmagyarázni az M. beteggel kapcsolatban felmerült kérdéseket, ezért elkezdte megalkotni az agy dinamikájáról szóló saját teóriáját, szakítva az agy működéséről alkotott addigi hegemón látásmóddal"
– mondta Alberto García Molina neuropszichológus az El País című lapnak.
M. beteg és más agysérültek tanulmányozása során Gonzalo azt találta, hogy
az agykárosodás hatásai a sérülés méretétől és helyzetétől függenek. Azt is kimutatta, hogy ezek a sérülések nem bizonyos funkciókat tesznek tönkre, hanem többféle funkció egyensúlyát befolyásolják - ahogyan az M. beteg esetében is történt.
M. beteg története és Gonzalo esettanulmánya úttörő fontosságú volt az agykutatásban, viszont a különös sztorit kevesen ismerik, ezért is tartotta fontosnak az idegkutató lánya, hogy Molina segítségével újból elővegyék apja munkásságát, és azt széles körben ismertté tegyék.
A tanulmány szerint az egyedi esettanulmányok évszázadok óta szolgáltatnak fontos információkat az agyműködésről, és remekül kiegészíthetik a hagyományos klinikai vizsgálatokat.
A teljes publikáció a Neurologia című szaklapban olvasható.