Már az űrből is látszik: pokoli hónapok jönnek a Földön

A Sentinel-6 űrszonda művészi ábrája

Úgynevezett Kelvin-hullámokat rögzített a Sentinel-6 űrszonda. A jelenség az El Niño előfutára, ami alapvetően befolyásolni fogja a világ jelentős részének időjárását az elkövetkező időszakban. Mi várható a nagyvilágban, és mi Európában, ha az anomália megérkezik?

Vészjósló műholdas felvételek kerültek nyilvánosságra

A NASA az El Niño korai jeleit azonosította az űrből, miután egyik műholdja márciusban és áprilisban meleg vizet észlelt a Csendes-óceánban, amely kelet felé, Dél-Amerika nyugati partjai felé mozgott.

A tengerszintet figyelő Sentinel-6 a Csendes-óceánon átvonuló Kelvin-hullámokat azonosított. Ezek a hosszú óceáni hullámok mindössze 5-10 centiméter magasak, de több száz kilométer szélesek. Az El Niño előfutárának tekintik őket, amikor az Egyenlítőnél alakulnak ki, és a meleg felső vízréteget a Csendes-óceán nyugati része felé mozgatják.

A Sentinel-6 űrszonda művészi ábrája Forrás: AFP/-

Mint sólyom a prédáját, úgy fogjuk figyelni az El Niñót. Ha a jelenség erős lesz idén, rekord meleg várható a bolygón"

– idézte a Live Science tudományos portál Josh Willist, a NASA Sugárhajtárú laboratóriumának kutatóját.

A Sentinel-6 műhold április 24-i adatai magasabb vízállást és melegebb óceánvizet mutatnak az Egyenlítőnél és Dél-Amerika nyugati partjainál. Forrás: NASA/JPL-Caltech

Kisfiú és Kislány: mi tulajdonképpen az El Niño és milyen gyakran alakul ki?

A Csendes-óceánban normál körülmények között a passzátszelek az Egyenlítő mentén nyugat felé fújnak, és meleg vizet szállítanak Dél-Amerikából Ázsia felé. A meleg víz pótlására hideg víz emelkedik fel a mélyből, ezt a folyamatot feláramlásnak nevezik.

Az El Niño és a La Niña két ellentétes éghajlati jelenség, amely megzavarja a fenti folyamatot.

Ketten együtt határozzák meg az ún. ENSO jelenségkört.

Az El Niño idején a passzátszelek gyengülnek. A meleg víz keletre, az amerikai kontinens nyugati partvidéke felé tolódik. Az El Niño spanyolul Kisfiút jelent. A dél-amerikai halászok az 1600-as években figyeltek fel először a Csendes-óceánban szokatlanul meleg vízzel jellemezhető időszakokra. Az általuk használt teljes elnevezés El Niño de Navidad volt, mivel az El Niño jellemzően december környékén tetőzik. Az El Niño jelentősen befolyásolhatja időjárásunkat. A melegebb víz hatására a csendes-óceáni futóáramlat (jet stream) elmozdul a semleges helyzetéből és délebbre tolódik. Ennek az elmozdulásnak a hatására az USA és Kanada északi területei szárazabbak és melegebbek lesznek a szokásosnál. A Mexikói-öböl és az Egyesült Államok délkeleti részén azonban ezek az időszakok a szokásosnál csapadékosabbak, és nagyobb az árvizek kialakulásának veszélye.

Illusztráció Forrás: AFP/Mark Ralston

Az El Niño a Csendes-óceán partjainál a tengeri élővilágra is nagy hatással van. Normál körülmények között a feláramlás a mélyből hidegebb és tápanyagokban gazdagabb vizet hoz a felszínre. Az El Niño idején a feláramlás gyengül vagy teljesen leáll. A mélyből érkező tápanyagok nélkül kevesebb fitoplankton található a partoknál, ez pedig a teljes táplálékláncot megzavarhatja, emellett tájidegen, trópusi, illetve szubtrópusi fajokat csalhat a korábban hűvösebb vizű területekre.

Az El Niño hatására a csendes-óceáni futóáramlat délre mozdul és keletebbre terjed. A tél folyamán ez a szokásosnál csapadékosabb körülményekhez vezet az Egyesült Államok déli részén, északon pedig melegebb és szárazabb idő lesz Forrás: NOAA

Az El Niño ellenpárja a La Niña, ami spanyolul Kislányt jelent. A La Niña események idején a passzátszelek még a szokásosnál is erősebbek, így több meleg vizet szállítanak Ázsia felé. Az amerikai kontinens nyugati partjainál a feláramlás fokozódik, ami hideg, tápanyagban gazdag vizet hoz a felszínre. A hideg csendes-óceáni vizek észak felé tolják a futóáramlatot. Ez általában szárazsághoz vezet az Egyesült Államok déli részén, valamint heves esőzéseket és áradásokat okoz a Csendes-óceán északnyugati részén és Kanadában.

Illusztráció Forrás: NurPhoto via AFP/Copyright [c] 2014 Xinhua News Agency All Right Reserved/Rouelle Umali

A La Niña évében a téli hőmérséklet délen melegebb, északon pedig hűvösebb a szokásosnál. A La Niña az oka a súlyosabb hurrikánokkal tarkított időszakoknak is. La Niña idején a Csendes-óceán partjainál a víz hidegebb és a szokásosnál több tápanyagot tartalmaz. Ez a környezet kedvezőbb a tengeri élőlényeknek, és több mélytengeri fajt is a felszín közelébe csalogathat.

A La Niña hatására a futóáramlat észak felé mozog és gyengül a Csendes-óceán keleti részénél. A La Niña időszak alatt a tél délen a szokásosnál melegebb és szárazabb. Északon és Kanadában általában csapadékosabb és hidegebb az időjárás. Forrás: NOAA

Az El Niño és a La Niña egyaránt globális hatással lehet az időjárásra, az erdőtüzekre, az ökoszisztémákra és a gazdaságokra. Általában 9-12 hónapig tartanak, de néha évekig is aktívak lehetnek.

Az El Niño és La Niña események átlagosan 3-5 évente fordulnak elő, de nem rendszeres időközönként.

Az El Niño általában gyakrabban jelentkezik, mint a La Niña.

Az utolsó El Niño 2019-ben volt, és hat hónapig, februártól augusztusig tartott.

Nagy az esély egy erősebb El Niñóra

Ahogyan arról korábban írtunk, május 11-én a Nemzeti Légkör- és Óceánügyi Hivatal (NOAA) friss elemzést adott ki, amelyben leírta, hogy idén 90 százalékos valószínűséggel jelentkezhet El Niño. 80 százalék az esély arra, hogy a jelenség mérsékelt erejű lesz, így az óceánok hőmérséklete 1 Celsius-fokkal emelkedhet.

Nem elhanyagolható azonban az erősebb El Niño kialakulásának valószínűsége sem, ebben az esetben akár 1,5 Celsius-fokos hőmérséklet növekedés is elképzelhető.

A JPL május 12-én kiadott közleménye szerint a Sentinel-6 műhold által március eleje és április vége között készített felvételek azt mutatják, hogy a Kelvin-hullámok a melegebb vizet kelet felé mozgatják, és Kolumbia, Ecuador és Peru partjainál gyűjtik össze.

Az alábbi animáción a piros és fehér foltok a melegebb vizet és a magasabb tengerszintet jelzik.

Animáció, amely az El Niño korai jeleit mutatja Forrás: NASA/JPL-Caltech

Az óceáni hullámok szétterítik a bolygónkon a hőt, és nedvességet visznek a partjainkhoz, ezzel megváltoztatják az időjárásunkat"

- mondta Nadya Vinogradova Shiffer, a NASA munkatársa.

A NOAA és a NASA az elkövetkező hónapokban tovább figyeli a Csendes-óceánon zajló eseményeket, így pontosabban meg fogják mondani, hogy bekövetkezhet-e az El Niño, és ha igen, mikor, illetve milyen erejű lehet.

Ha érdekli, milyen hatással lehet az éghajlati jelenség Európára és Magyarországra, lapozzon a következő oldalra!