A Csendes-óceán Egyenlítőhöz közeli területeinek erős felmelegedésével járó éghajlati jelenség
a világ számos területén erőteljesen befolyásolja az időjárást, szerepet játszva a heves esőzések, áradások és aszályok kialakulásában, valamint hatással van a globális átlaghőmérsékletre is.
Az El Nino gyakran közrejátszik a világ déli és keleti szárazföldi területeit - Ausztráliát, Indonéziát, a Fülöp-szigeteket, Malajziát és a Csendes-óceán középső részén fekvő szigeteket - sújtó forróság és szárazság kialakulásában, emellett enyhébb teleket eredményez Északnyugat-Kanadában és Alaszkában.
A jelenségnek van pozitívuma is, hatására általában kevesebb és gyengébb hurrikánok alakulnak ki az Atlanti-óceán térségében.
Az El Niño és a La Niña elsősorban a világ trópusi és szubtrópusi részein érezteti hatását, normál esetben Európában nem okoz súlyosabb zavarokat.
Többek között ezért nagyon nem mindegy, milyen erősségű lesz az idei El Niño jelenség.
Ha a vártnál gyengébb lesz, nem tapasztalható majd komoly változás az európai időjárási mintázatban. Ha viszont erősebb, illetve tartósabb lesz, akkor szélsőséges időjárási körülmények várhatóak kontinensünkön is.
Az extrém erejű El Niño enyhe-csapadékos telet, tikkasztó nyarat hoz kontinensünk nagy részére, ugyanakkor Észak-Európában nagyobb szárazság jelentkezhet télen, ami hideggel párosul.
Magyarországra várhatóan előbbi lesz jellemző, a nyár forró, és viharokban gazdag lehet, illetve a szokásosnál enyhébb, csapadékosabb tél várható.
Biztosat azonban nem lehet mondani, és a klímaváltozás is jelentősen befolyásolhatja az El Niño hatásait.