Új információkat fednek fel legendás ősállatokról

Dr. Mairin Balisi, a Los Angeles-i Alf Múzeum munkatársa egy Smilodon-kiállítás mellett áll.

Úttörő technológiát és forradalmi CGI-animációt használva keltették újra életre az ősvilág legikonikusabb lakóit – T. rextől a mamutig, megalodontól a kardfogú tigrisig. Az Elveszett vadak: Előásva című hatrészes dokumentumsorozat (itthon a Viasat Nature sugározza 2023. május 6-ától szombatonként 20:00 órától) olyan titkokat árul el az ősi állatokról, amelyeket talán még a legodaadóbb rajongók sem tudnak. Például, hogy egy T.rex lábnyomából hogyan lehet megállapítani a magasságát, a formáját és még a sebességét is, illetve hogy egy mamut akár hat új fogsort is képes növeszteni magának.

A T.REX a maga 8 tonnájával akkora volt, mint egy busz. Ez a hihetetlen intelligens állat az ősvilág egyik legismertebb lakója, mégis nagyon keveset tudunk róla. Néhány 66 millió éves lábnyom azonban, amit a wyomingi Glenrockban találtak, most új titokat tárhat fel a királygyíkról. Világszerte összesen három tyrannosaurus nyomvonalat fedeztek fel eddig, így különösen értékesek ezek a wyomingi nyomok. A kutatók nem is hagyják, hogy tovább kopjanak: 3D-s digitális lézermásolatot készítenek róla, hogy a szkent a későbbiekben laboratóriumi körülmények között is kivizsgálhassák.

Steve Brusatte az Edinburgh-i Egyetemről egy Smilodon-koponya modelljét vizsgálja. Forrás: SchisCom

A T.rex a valaha volt legnagyobb szárazföldi húsevő. Hossza elérhette a 12-13 métert, testalkata és -tartása úgy alakult, hogy a leghatásosabb fegyveréhez, a fejéhez igazodjon, amely akkora volt, mint egy fürdőkád, és tele volt fogakkal: nagyjából 50 darab volt belőlük, a legnagyobbak 30 centi hosszúak. Az, hogy egy ekkora fejet meg tudjon tartani, masszív farok és még masszívabb lábak kellettek. És most jön a fordulat: ez a monstrum lábujjhegyen járt! A glenrocki lábnyomok is ezt bizonyítják, a mérések ráadásul megadták egykori gazdájuk paramétereit is: ő egy fejlődésben lévő, nagyjából 2 méter magas, 10-12 éves példány volt. A lábnyomok távolsága alapján saccolják a sebességet: ez a T.rex nagyjából 9.5 km/h sebességgel haladt – gyorsabban, mint a legtöbb áldozata és hirtelen kitörésekre volt képes, ugyanakkor hamar elfáradt.

Dr. Mairin Balisi, a Los Angeles-i Alf Múzeum munkatársa egy Smilodon-kiállítás mellett áll. Forrás: SchisCom

Tényleg az ember felel a mamutok eltűnéséért?

A MAMUTOK az őskori elefántok egy kihalt fajtája. Több fajuk is létezett, és egy-két példány gigantikus méretűre nőtt. A dakotai Hot Springsben talált több mint 60 lelet egyik főszereplője 3,6 méter magas lehetett, ívelt agyara 5 méter hosszú volt. Ezeket az állatokat általában hosszú, gyapjas szőrükről szokták beazonosítani, de az amerikai mamut szinte teljesen szőrtelen volt. A paleontológusok szerint ez a fajta egy Ázsiából Észak-Amerikába érkező elefántból fejlődött ki évmilliókkal ezelőtt. A jégkorszak alatt is élt, de a szárazabb, jégmentesebb területeket szerette, ezért még a mai Mexikó területén is honos volt. De vajon miért hal ki gyapjas rokonával együtt, amikor a körülmények ideálisak voltak számára?

Grégory Bayle a párizsi Institut national de recherches archéologiques kiállításon áll. Forrás: SchisCom

A Hot Springsben talált maradványok rámutattak, hogy habár téglaméretű fogaik folyamatosan koptak, ezek helyére újakat tudtak növeszteni: 60 éves élettartamuk alatt akár 6 teljesen új fogsort is elhasználhattak. Voltak természetes ellenfeleik, például a kardfogú tigrisek vagy a laposfejű medvék, de nem ők tehettek arról, hogy eltűntek a föld felszínéről. Az időjárási viszonyokhoz is alkalmazkodtak, egyes szakértők szerint viszont egy új, minden eddiginél veszélyesebb faj – az emberiség megjelenése lett a végzetük.

Az ősemberek több hullámban vándoroltak el az afrikai kontinensről, és közben vadásztak. Prédáik között pedig mamutok is voltak, melyek reprodukciója viszonylag lassú volt, hiszen egy vemhesség – a mai elefántokhoz hasonlóan – akár 22 hónapig is eltarthatott, a vadászok által megtizedelt csordák nem tudtak gyorsan regenerálódni. Ugyanakkor a mamut hatalmas agyarai és vastag húsa miatt szívós zsákmány volt, és amúgy is évezredeken keresztül éltek egymás mellett őseinkkel gond nélkül.

Dr. Hesham a laboratóriumában a Mansoura Egyetem asszisztenseivel a Basilosaurus fosszíliák mellett. Forrás: SchisCom

Akkor mégsem mi voltunk a mamutok eltűnésének legfőbb okai? A mamutok széles őrlőfogak növesztésével a fűevéshez alkalmazkodtak, ám amikor a hideg visszavonult, és újra megjelentek a fák, az állatok nem tudtak adaptálódni a lombok fogyasztásához, ezért egyre északabbra szorultak, ahol egyre mostohább körülmények között voltak kénytelenek túlélni. Az utolsó példányok négyezer évvel ezelőtt tűntek el, nagyjából akkor, amikor az egyiptomi fáraók felépítették a piramisaikat.

A mamutokkal szemben a tasmán tigris eltűnéséért az emberiség már közvetlenül is felel: róluk is mesél az Elveszett vadak: Előásva című sorozat.

(Forrás: SchisCom)