Ritka felfedezés: húszezer éves szarvascsont medálból nyerték ki egy nő DNS-ét

Az oroszországi Gyenyiszova-barlangban talált húszezer éves szarvascsont medálból sikerült egy őskori nő DNS-ét kivonnia egy tudóscsoportnak.

A németországi Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatói által vezetett kutatócsoport egy új módszerrel nyerte ki a medálban talált DNS-t, majd a genetikai anyagot elemezték is, hogy többet tudjanak meg a feltételezett személyről, akié a medál lehetett.

A DNS-vizsgálat szerint az ékszert egy olyan nő viselte, aki genetikai kapcsolatban állt az ősi észak-eurázsiai népcsoporttal,

amelynek nyomait korábban csak keletebbre, Szibériában találták meg - számoltak be róla a Nature folyóiratban szerdán megjelent tanulmány szerzői.

A medál korát 19-25 ezer évesre becsülték.

The owner of 20,000-year-old #jewellery has been identified

The pendant, made out of an elk tooth, would have belonged to a woman living in the #Palaeolithic.

Find out what it reveals about #prehistoric culture https://t.co/ielfqrXNr8

— Natural History Museum (@NHM_London) May 3, 2023

A csontokból készült tárgyak anyaga porózus, ezért fordulhat elő, hogy a DNS áthatol rajtuk. A kutatók által alkalmazott új technológiával, ami nem károsítja az ősi műtárgyat, háromszor 30 percre nátrium-foszfát fürdőbe merítették a medált, oly módon, hogy az oldat hőmérsékletét fokozatosan emelték, hogy a DNS felszabaduljon.

A tanulmány szerzői rámutattak, hogy

módszerük segítségével összekapcsolhatók a kulturális és genetikai leletek az őskori régészetben.

Hozzátették, hogy a kövekből, csontokból és fogakból készült tárgyi leletek nagyon fontos szerepet játszanak az emberi létfenntartási stratégiák, viselkedés és kultúra megértésében.

A gyenyiszovai ember létezését egy 2008-ban az Altáj-hegységben fekvő Gyenyiszova melletti barlangban talált ujjperc alapján állapították meg. Később néhány további leletet is sikerült felfedezni.

A neandervölgyi emberek csoportjából kiváló gyenyiszovai ember DNS-ét a megtalált maradványokból 2012-ben szekvenálták.

A munkásságáért 2022-ben Nobel-díjjal elismert svéd genetikus, Svante Pääbo, a lipcsei Max Planck Intézet tudósa vezette kutatócsoport egy kislánytól fennmaradt egyetlen ujjcsont alapján jutott a következtetéseire.