Ezek a bálnák képesek megjavítani a DNS-üket

grönlandi bálna

A távoli sarkvidéki régióban a grönlandi bálnák (Balaena mysticetus) rendkívüli hosszú élettartamukkal ejtették rabul a tudósokat. Ezek a hatalmas tengeri lények a leghosszabb életű emlősök közé tartoznak, ami az életkorral összefüggő betegségekhez kapcsolódó molekuláris adaptációknak köszönhető.

A rák paradoxona

A New York-i Rochesteri Egyetem kutatói megállapították, hogy a bálnák „nagyon jók" a sérült DNS helyreállításában. Ez azt jelenti, hogy az állat képes kijavítani azokat a károsodásokat, amelyek végül rákos megbetegedéshez vezetnének. Más állatokról, például az elefántokról is kiderült már, hogy biológiai stratégiákat alkalmaznak a rák elkerülésére, de a bálnák megközelítése egészen egyedülállónak tűnik.

Egy olyan emlős tanulmányozásával, amely több mint két évszázadon át képes megőrizni az egészségét és elkerülni a rák okozta halált, egyedülálló bepillantást nyerhetünk egy olyan globális evolúciós kísérlet mögé, amely több, a rákot és az öregedést befolyásoló mechanizmust tesztelt, mint amennyit az ember valaha is remélhetett volna

– mondták a kutatók a ZME Science online tudományos portálnak.

grönlandi bálna Forrás: Wikimedia Commons

Hozzátették: a rákos megbetegedéseket a kontrollálatlan sejtosztódás és a genetikai mutációk miatt kialakuló daganatok jellemzik. Ezért logikusnak tűnne, hogy a nagyobb sejtszámmal rendelkező, nagyobb testű állatokban gyakoribb legyen, különösen a hosszabb élettartamuk során. Richard Peto brit statisztikus azonban az 1970-es évek végén észrevette, hogy ez nem így van. Peto paradoxonja ugyanis megemlíti, hogy

a bálnák óriási testméretük ellenére viszonylag alacsony rákos megbetegedési arányt mutatnak.

Ez rávilágít arra, hogy annak ellenére, hogy a nagy és hosszú életű állatok nagyobb számú sejttel rendelkeznek az emberhez vagy a kisebb élőlényekhez képest, mégsem tapasztalható arányos növekedés a rák előfordulási gyakoriságában.

A későbbi tanulmányok tovább erősítették ezt a megfigyelést. Más szóval a több sejt nem feltétlenül jelent több megbetegedést, ami meglepte a tudósokat. Ráadásul a bálnáknál fordul elő meglepően alacsony számban rákos megbetegedés a hatalmas méretük ellenére. Az új tanulmány azonban magyarázatot kínál erre.

A DNS rögzítése

A kutatók számos laboratóriumi kísérletet végeztek grönlandi bálnák sejtjein. Azt találták, hogy a bálnasejtek jobban képesek helyreállítani a DNS-károsodást, mint az emberek, egerek és tehenek sejtjei. Ezek az élőlények egy egyedülálló és rendkívül hatékony mechanizmust fejlesztettek ki a DNS-károsodás leküzdésére.

Ez pedig lehetővé teszi számukra, hogy kibírják és felépüljenek a genomjukat ért „ütésekből".

A grönlandi bálna a leghosszabb ideig élő emlős, akár 200 évig is elélhet Forrás: Wildesanimal/Getty

A bioRxiv szaklapban közzétett tanulmány megállapította azt is, hogy a bálnasejtekben jelentősen magasabb a CIRBP nevű, létfontosságú DNS-javító fehérje termelődése. Érdekes módon, amikor a laboratóriumban tenyésztett emberi sejteket genetikailag módosították, hogy nagyobb mennyiségű CIRBP-t termeljenek, a DNS-javító képességük megnőtt.

Ez a szakemberek szerint azt sugallja, hogy mindez a későbbiekben talán emberi kezelésekbe is átültethető, de ehhez további kutatásokra van szükség.