Három óra alatt megsemmisült a teljes egyiptomi légierő

Egyiptomi Tu-16 bombázók, ezek voltak a Fókusz-hadművelet elsp számú célpontjai
Vágólapra másolva!
1967. június 5-én, reggel 8:30-kor néhány méteres magasságban izraeli vadászbombázók repültek be Egyiptom területére és nemsokára bombák hullottak az egyiptomi repülőterekre. A támadást az előző hónapok arab nyilatkozatai váltották ki, amelyek Izrael teljes megsemmisítésévél, a „térképről való eltörlésével" fenyegettek. A fizikai fenyegetést pedig az jelentette, hogy Egyiptom elüldözte az ENSZ-békefenntartókat a Sínai-félszigetről, hadsereget küldött a térségbe és lezárta az Akabai-öblöt illetve a Tiran-szorost a zsidó állam hajói előtt. Az izraeli határ közelében pedig felvonult az egyesített arab haderő több száz tankja és több tízezer katonája. A teljes titokban begyakorolt és végrehajtott izraeli légitámadás még délelőtt elpusztította a túlerőben levő egyiptomi légierőt, délre pedig szétverte a szíriai és a jordán légierőt is. A hatnapos háborúban Izrael a szárazföldön is legyőzte az arab hadseregeket, visszaszerezte Jeruzsálemet és megháromszorozta a területét. A harcokban, amelyik mindössze 132 órán át tartottak, kb. 20 ezer arab és 8-900 zsidó katona halt meg.
Vágólapra másolva!

Erőviszonyok

A hadművelet előtt az egyesített arab haderőnek 328 ezer katonája, 2330 tankja és 480-628 harci gépe volt. ezzel szemben Izrael hadereje 50 ezer katonából és 200 ezer tartalékosból állt,

ez utóbbiakat csak rövid időre lehetett behívni, mert belőlük állt az ország munkaerejének jelentős többsége. A zsidó hadseregnek, az IDF-nek ezer harckocsija és kb. 270 harci gépe volt, tehát jelentős hátrányban volt az arab hadseregekkel szemben minden haderőnemet tekintve.

Egyiptomi Il-28 bombázók Kairó fölött az 1960-as években Forrás: The Aviation Geek Club

Ebből is látszik, hogy kulcsfontosságú volt az ellenség légierejének megbénítása, különben megfelelő légi támogatással a többszörös túlerőben levő arab szárazföldi erők legyőzhették volna Izraelt.

A Fókusz-hadművelet (Operation Moked)

írta erről Edward Wilson Lanpher amerikai diplomata.

Izraeli Mirage vadászbombázók Forrás: Miryam Institute

Ran Goren pilóta onnan tudta, hogy kitört a háború, hogy a légierő főparancsnoka személyesen tartott eligazítást a repülőtéren.

A felszállást jeruzsálemi idő szerint 7:00-ra időzítették, hogy a csapás 7:45-kor (kairói idő szerint 8:45-kor) megtörténhessen. Mielőtt azonban a pilóták beszálltak volna a gépeikbe, az ezredparancsnok tájékoztatta őket a szabályokról.

mesélte később a bevetésről Yalo Savit századparancsnok.

Yalo Savit századparancsnok volt a hatnapos háború idején a légierőben Forrás: CBN

A támadásban szinte a teljes izraeli légierő részt vett. Több hullámban 206 vadászbombázó szállt fel az arab repülőterek ellen.

A légtérvédelemre mindössze 12 vadászgépet tartottak vissza.

A légierő vezérkari főnöke nem merte megmondani a kormánytagoknak, mennyire gyenge lesz Izrael légvédelme ebben a néhány órában, csak azt ígérte meg, hogy ha Tel Avivot bombatámadás is éri, nem lesznek nagyon nagyok a károk.

emlékezett Yalo Savit.

„Az egyiptomi légierő megszűnt létezni"

Mivel Izraelnek nem volt elég harci gépe az összes célpont egyidejű bombázásához, bonyolult koreográfiát terveztek és gyakoroltattak be a pilótákkal.

Megsemmisült egyiptomi bombázók Forrás: Pinterest

A hadművelet első hullámában 40 Mirage III és Mystére vadászbombázó tíz egyiptomi repülőtér ellen indult támadásra.

Minden célpontot egy négygépes kötelék támadott meg. Az egyes kötelékek 7 percet tölthettek a célpont felett, u tána ki kellett válniuk a harcból is vissza kellett indulniuk a bázisukra tankolni illetve bombákat vételezni.

Az első hullám gépeinek távozása után 3 perccel megérkezett a második hullám szintén 40 vadászbombázója, amelyek folytatták az első hullám által megkezdett pusztítást. Az időzítés alapján, amikor a harmadik hullám elérte a célpontokat, az első hullám gépei éppen leszálltak a saját repülőterükön. A forgatókönyv szerint a harmadik hullám távozásakor az első hullám éppen újra felszáll és visszatér az egyiptomi célpontok bombázására. Az izraeli gépek így napi öt bevetésben tudtak részt venni, amit addig a NATO-ban is lehetetlennek tartottak.

Izraeli Vatour bombázó árnyéka látszik a gurulóúton, mellette a szétbombázott gépek és egy helikopter roncsai Forrás: Pinterest

A háború kimenetele még délelőtt eldőlt. Az izraeli légierő összesen 19 egyiptomi repülőteret bombázott. A felszállópályákat francia gyártmányú betonromboló bombákkal támadták. Ezek a fegyvereket rakétameghajtással látták el. Amikor odaütődtek a pálya felületéhez, a rakéta működésbe lépett és befúrta a bombát a beton alá, a talajba. Így a bomba mélyebben és késleltetve robbant, ezért nagyobb kárt okozott a felszállópályában, mint a hagyományos robbanóeszközök. Egyes ilyen bombákat, illetve az élőerő elleni kis bombákat időzítővel szerelték fel, hogy csak jóval később robbanjak, amikor az egyiptomi műszakiak már a pálya javításán dolgoznak.

Az egyiptomi légierő a támadás első félórájában 204 repülőgépet veszített.

Ez 100 százalékkal múlta felül az előzetes izraeli becsléseket a várható eredményekről. Az első hullámok támadása következtében meghalt 100 képzett egyiptomi pilóta is.

A Fókusz-hadművelet első hulláma elpusztította az egyiptomi légierő több, mint 50 százalékát Forrás: Reddit

Az első két hullám elpusztította mind a 30 darab Tu-16 típusú stratégiai bombázót, amelyektől a leginkább tartottak az izraeli légierő vezetői. A prioritási lista második helyén a MiG-21-es vadászgépek álltak, ezek két 30 mm-es gépágyútalálattól már felrobbantak.

Mordeháj Hod vezérőrnagy délelőtt fél 11-kor ezt jelentette Jichák Rabinnak, az izraeli haderő vezérkari főnökének:

Izraeli Mirage III vadászbombázók fotógéppuskáinak felvételei egyiptomi MiG-21 vadászok lelövéséről Forrás: Pinterest

A káoszban mindössze nyolc egyiptomi vadászgép tudott felszállni a Kairó közeli repülőterekről. Ezek két izraeli gépet lelőttek, majd mindannyian elvesztek az ezt követő légiharcban. Hurghadából tizenkét MiG-21 és nyolc MiG-19 típusú vadászgép szállt fel, és 350 kilométeres repülés után légiharcba bocsátkozott tizenhat izraeli Mirage-zsal. Az izraeliek négy egyiptomi vadászt lelőttek, a többi a szétbombázott repülőtereken történő leszálláskor pusztult el.

Az egyiptomiak délután a kairói nemzetközi repülőtérre menekítették több vadászgépüket, hogy megóvják őket a pusztulástól. Az izraeli vadászbombázók azonban mindegyiket szétlőtték, úgy, hogy közben a körülöttük álló civil utasszállítók nem sérültek meg.

Izraeli vadászbombázó felvétele támadás közben Forrás: Pinterest

Az első nap végére Egyiptom teljes gépvesztesége 254 volt. Emellett megsemmisült 19 repülőtér és 23 fontos radarállomás.

Az izraeli légierő ez idő alatt 490 bevetésen 19 gépet veszített.

Az egyiptomi légierő megmaradt gépei még két napig, szerdáig harcoltak. Utána nem volt több egyiptomi repülés a tűzszünetig.

Vereséget szenved a szír és a jordán légierő is

Az izraeli hadvezetés már korábban eldöntötte, hogy csak a legerősebb ellenséges ország, Egyiptom repülőtereit támadja, a többi arab országét nem, hanem megvárja azok lépéseit. Mivel szír gépek bombázták a haifai olajfinomítót az első nap délutánján, és jordán gépek is támadtak izraeli települést, a zsidó állam néhány órára átcsoportosította a légierejét az új fenyegetés ellen.

Izrael Super Mystére vadászbombázók indulnak szíriai és jordániai célpontok ellen Forrás: Facebook

A válasz gyors és brutális erejű volt.

Jordánia egy-két óra leforgása alatt elveszítette az összes harci gépét,

mind a 21 darab, Hawker Hunter típusú, brit gyártmányú vadászbombázót. Az izraeliek a biztonság kedvéért még nyolc szállítógépet és egy heiikoptert és megsemmisítettek.

Szíriában öt repülőteret bombáztak szét az izraeli gépek, és

a földön elpusztították a szíriai légierő 57-60 harci gépét, ami majdnem 50 százalékos veszteséget jelentett.

Szíria ezek után kizárólag a Golán-fennsík körül vetette be a gépeit.

Mivel egy iraki Tu-16-os bombázó a háború második napján, kedden megtámadta Netanja települést, Izrael megtorló csapást mért két iraki repülőtérre és 14 gépet megsemmisített.

A légiháború szárazföldi hatása

Az izraeli légierő fölénye és elképesztő sikere lehetővé tette, hogy a háború második napjától támogassa az izraeli szárazföldi erők hadműveleteit. A Sínai-félszigetre betört izraeli páncélosoktól pánikba esett az egyiptomi vezérkari főnök, Abdel Hakim Amer tábornok, és ahelyett, hogy a tervezett előre nyomulást végrehajtotta volna, elrendelte a visszavonulást. Az egyiptomi erők morálja ekkor megroppant, az egységek fejvesztve menekültek, és könnyű prédává váltak.

Arab hadifoglyok mellett haladnak el az izraeli tankok Forrás: Reddit

Az izraeli hadsereg három fő irányban harcolt és győzött. Egyiptommal szemben a Sínai-félszigeten ért el nem várt sikert, mert az egyiptomi összeomlás következtében kijutott a Szuezi-csatorna partjára – ami eredetileg nem is szerepelt a haditervekben. Szíriát a Golán-fennsíkon verte meg az IDF, Jordániát pedig a Ciszjordániában és a Jeruzsálem körüli harcokban.

Izraeli AMX-13 francia gyártmányú harckocsi a Golán-fennsíkon Forrás: Times of Israel

A háború hatalmas területi, azaz stratégiai nyereséget jelentett Izrael számára, hiszen elfoglalta a Gáza-övezetet, a Sínai-félszigetet, a Golán-fennsíkot, és a Jordán nyugati partját, beleértve Kelet-Jeruzsálemet is.

Izraeli ejtőernyősök pihennek a jeruzsálemi Siratófal tövében, ami eddig Jordániához tartozott Forrás: IDF

Háborús veszteségek

A hatnapos háborúban izraeli adatok szerint az arab országok összesen 457 harci gépet veszítettek. Ezek közül mindössze 32 pusztult el légiharcban, a többi a földön semmisült meg.

Izrael 46 repülőgépet veszített.

A szárazföldi harcokban az arab veszteség 17-20 ezer fő lehetett, a másik oldalon pedig kb. ezer katona halt meg.

Elpusztított egyiptomi oszlop a Sínai-félszigeten Forrás: Pinterest

A tervezésnek köszönhették a sikert

A Fókusz-hadművelet sikerét a gondos tervezés alapozta meg. Ezer Weizman utasítására az izraeli felderítőgépek és hírszerzás centire pontosan feltérképezte a célpontokat, az ellenséges egységek napi rutinját, a kiképzési módszereiket és a gépeik mozgását. A korábbi felderítési adatokat folyamatosan frissítették az újabb tapasztalatok alapján, és a haditerveket is rugalmasan fejlesztették a friss információk szerint.

Mystére vadászbombázó felszállás közben Forrás: Pinterest

Megfigyelték azt is, hogy az előző két évben kialakult egy hajnali forgatókönyv a két ország légiereje között. Az izraeliek 1965 óta minden hajnalban nagy vadászgép-kötelékeket küldtek a Földközi-tenger fölé, amire az egyiptomiak hasonló számú repülőgéppel feleltek. Az egyiptomiak megszokták ezt a rutint, így a kora reggeli őrjáratok rendszeressé váltak, és akkor is repültek, ha az izraeliek nem. Ezek a hajnali formációk jeruzsálemi idő szerint 7:30-kor, kairói idő szerint 8:30-kor térek vissza a bázisaikra. Ilyenkor a pilóták kiszálltak a gépeikből, majd elmentek reggelizni.

Izraeli Vatour bombázó a Földközi-tenger felett Forrás: IDF

A hajnali nagy kötelékek repülésének az is volt a jelentősége, hogy ha esetleg az egyiptomiak mégis meglátták volna az izraeli gépeket a radarjaikon, vélhetően az elmúlt két évben megszokott, kora reggeli izraeli járőrözésnek gondolták volna.

Az izraeli vezérkar azt is figyelembe vette, hogy 8:45 körül az időben az egyiptomi kormány, a légierő és a hadsereg vezetői épp a kairói reggeli csúcsforgalomban araszoltak a munkahelyeik felé, vagyis épp elérhetetlnek voltak. Nem szabad elfelejteni, hogy akkor még nem létezett a mobiltelefon.

Lényeges volt az is, hogy a reggeli köd kb. 8:30-kor oszlott szét az egyiptomi repülőterek környékén.

Izraeli pilóták futnak a gépeikhez Forrás: Pinterest

Végül a támadás idejének gondos megválasztása azt is eredményezte, hogy az izraeli pilótáknak nem kellett éjfélkor felkelniük, hanem viszonylag sokáig, reggel 4-ig aludhattak. Ez segítette őket abban, hogy bírják a következő két nap fizikai és mentális igénybevételét.

Az izraeli földi kiszolgálók fegyverzetet függesztenek egy vadászbombázóra Forrás: Facebook

A siker kulcsfontosságú eleme volt még az izraeli vadászbombázók 7-8 perc alatt való feltöltése.

Az amerikai légierő a háború után szakértőket küldött Izraelbe, akik nem hitték el, hogy ennyire rövid idő alatt lehetséges a gépek megfordítása és újbóli harcba küldése.

Az amerikai delegáció minden tagja kételkedett abban, hogy az izraeliek igazat mondanak. Az izraeli parancsnok végül megunta a dolgot, riadóztatta a földi személyzetet, akik bemutatót tartottak a gép villámgyors kiszolgálásából.

Izraeli Super Mystére vadászbombázót készítenek fel a következő támadásra a hatnapos háborúban Forrás: Facebook

Itt megnézhetik a History Channel dokumentumfilmjét a hatnapos háborúról:

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!