Elképesztő, megtalálták a világ legősibb temetkezési helyét

A general view of "NEO" a new skeleton fossil findings of the Homo Naledi Hominin species is pictured at the cradle of Human Kind in Maropeng near Johannesburg on May 9, 2017 in South Africa. Primitive hominids may have lived in Africa at the same time as humans, researchers said Tuesday, in new findings that could change the understanding of human evolution. Fossils found deep in South Africa's Rising Star cave complex in 2013 have been dated by several expert teams with their findings suggesting the hominids, called Homo naledi, may have lived alongside Homo sapiens. It had previously been thought that the hominids were millions of years old. A team of 20 scientists from laboratories and institutions around the world, including in South Africa and Australia, established the age of the fossils which suggests that Homo naledi may well have lived at the same time as humans. (Photo by GULSHAN KHAN / AFP)

A Dél-afrikai Köztársaságban az őstörténet legrégebbi sírjainak felfedezéséról számolt be hétfőn Lee Berger világhírű paleontológus; a felfedezés révén legalább százezer évvel korábbra datálhatók a temetkezési szokások első nyomai.

A mintegy harminc méterre a föld alatt, egy keskeny folyosóhálózat végén elhelyezkedő fülkékben magzatpózba összezsugorított formában az ember távoli rokonainak megkövült maradványaira bukkantak a 2018-ban elkezdett ásatások során.

A felfedezők megállapították, hogy a lyukformájú sírokat a kiásott földdel betemették, amiből arra következtettek, hogy az őskori holttesteket szándékosan temették el.

Az emberformájúak esetében valaha feljegyzett legrégebbi temetkezésekről van szó, amelyek legalább százezer évvel korábbiak a Homo sapiens temetkezéseinél

- állítják a tudósok tudományos lektorálás előtti cikksorozatukban, amely a lektorálás után az eLife című tudományos folyóiratban jelenik majd meg.

Az ásatásokat a Johannesburgtól északnyugatra fekvő, az emberiség bölcsője néven ismert, az UNESCO világörökségi listáján szereplő régészeti helyszínen végezték.

Az eddig feltárt legrégebbi temetkezési helyek - egyebek mellett a Közel-Keleten és Kenyában - körülbelül az időszámítás előtt 100 000 évre datálódnak, és a Homo sapiens maradványait tartalmazzák.

A dél-afrikai sírok az i.e. 200 000 - 300 000 közöttiek,

és a Homo naledi nevű, kistermetű (mintegy másfél méter magas), narancsnagyságú aggyal rendelkező emberféle maradványait őrzik.

A Homo naledi, amelynek a Lee Berger általi felfedezése már megkérdőjelezte az emberiség evolúciójának lineáris értelmezését, továbbra is rejtély a tudósok előtt.

A Homo Naledi hominin faj csontvázának fosszilis lelete a képen az Emberi faj bölcsőjénél, a Johannesburg melletti Maropengben, Dél-Afrikában Forrás: AFP/Gulshan Khan

A Homo naledi a több millió éves lények jellemzőivel - mint a primitív fogazat és a mászásra alkalmas combok - rendelkezett, ugyanakkor a lába hasonlított a mostani emberéhez, és a kezével képes volt az eszközhasználatra.

A felfedezések azt mutatják, hogy a temetkezési szokások nem korlátozódtak a Homo sapiensre vagy más, nagyméretű aggyal rendelkező emberfajtákra

- állítják a tudósok.

Homo naledi, an extinct human relative, buried dead and carved symbols long before modern humans, new research at the Rising Star cave system in South Africa found https://t.co/1uJIaCU2tG

— CNN (@CNN) June 6, 2023

Az elméletet, amely szembemegy azzal az általánosan elfogadott elgondolással, amely szerint a halál tudata és az ide sorolható szokások az emberrel kapcsolatosak, Lee Berger már 2015-ben felvetette, amikor bemutatta a világnak a Homo naledit.

Az elmélet már akkor nagy vihart kavart, számos szakember kritizálta a médiában népszerű, a National Geographic támogatását élvező amerikai paleontológus tudományos alaposságát.

"Ez túl sok volt akkoriban a tudósoknak" - mondta egy interjúban az AFP francia hírügynökségnek Lee Berger. Továbbra is "meggyőződésük volt, hogy mindez a nagy aggyal kapcsolatos, és a közelmúltban, kevesebb mint százezer éve történt" - magyarázta.

Most eljutottunk arra a pontra, hogy elmondhatjuk a világnak, ez nem igaz

- mondta az 57 éves felfedező, aki szerint hegyes vagy éles szerszámmal a sírok falába vésett mértani jelképeket is találtak.

Scientists say world’s oldest-known burial site found in S Africa https://t.co/VDEOnyDRhG

— Al Jazeera English (@AJEnglish) June 5, 2023

A négyszögeket, háromszögeket és kereszteket szerinte tudatosan vésték a lesimított felületre.
Carol Ward, a missouri egyetem antropológusa úgy vélte, hogy "ezek az eredmények, ha megerősítést nyernek, potenciálisan nagyon fontosak lehetnek".

A kutatók régóta társítják a tűzgyújtás, a vésés vagy a festés képességét a modern ember agyi képességével, mint például a cro-magnoni emberével.

A felfedezésekben részt vevő Augustín Fuentes, a princetoni egyetem antropológusa szerint

a temetkezés, az értelem és a művészet jóval korábbi eredetű és bonyolultabb lehet, mint gondolnánk,

és feltehetően nem csak az emberre jellemző.