Ahogy az Origo is beszámolt róla, több ország is keresést indított egy kis tengeralattjáró után, amely turistákat szállított a Titanic roncsához az Atlanti-óceánon.
Az 1912-ben elsüllyedt Titanic 3861 méter mélyen fekszik az óceán mélyén.
A roncshoz esetenként kis tengeralattjárókkal visznek le turistákat és szakértőket. Az egyik ilyen cég a mélytengeri expedíciókra szakosodott OceanGate Expeditions nevű magáncég, amely 250 ezer dolláros (85 millió forint) részvételi díjat kér nyolcnapos expedícióin egy férőhelyért a karbonszálas tengeralattjáróin.
Az OceanGate Expeditions honlapja szerint az idén ez már a cég ötödik expedíciója a roncshoz.
Ahhoz, hogy elérjék a Titanicot, az utasoknak mintegy két órát kell leereszkedniük a Titan nevű, ötfős tengeralattjáró fedélzetén a tengerfenékhez.
Azonban a legutóbbi expedíció nyomtalanul eltűnt.
Így működik a tengeralattjáró:
Modern és drága volt az eltűnt tengeralattjáró
A Titan egy ötszemélyes szénszálas búvárhajó, amely 4000 méteres mélységig képes lemerülni. Maximum 96 órát képes a vízfelszín alatt maradni.
A hajó súlya: 10 432 kg.
Méretei: 670 cm x 280 cm x 250 cm.
A cég elmondása szerint a tengeralattjáró öt fő befogadására alkalmas, ami általában egy pilótát, három fizető vendéget és egy, a cég által "helyszíni szakértőnek" nevezett személyt foglal magában.
A tengeralattjárót úgy kell irányítani mint egy videójátékot, egy Xbox kontrollerrel manővereznek a járművel az óceán mélyén.
A keresést három szervezet koordinálja: az amerikai parti őrség, az amerikai haditengerészet és a kanadai parti őrség az OceanGate, a tengeralattjáró üzemeltetőjének közreműködésével.
A Titan vasárnap este a kanadai mentési koordinációs központ szerint az új-fundlandi St. John'stól mintegy 700 kilométerre délre lehet.
Az átvizsgálandó terület nagysága 19 600 négyzetkilométer, azaz közel akkora, mint Szlovénia teljes területe.
Fontos megemlíteni, hogy a keresés nemcsak a mélyben, hanem a vízfelszínen is zajlik.
Ennek az az oka, hogy tengeralattjárók általában rendelkeznek egy olyan ballasztsúllyal, amelyet vészhelyzetben ki tudnak engedni, és így a felhajtóerő segít a felemelkedésükben.
Ha kommunikációs és/vagy elektromos hiba történt, ez esetben a Titan valószínűleg valahol a felszínen lebeg és várja a mentést.
Azonban ez sem garancia a túlélésre, mert a Titan búvónyílása belülről nem nyitható. Az pedig kérdéses, hogy van-e rajta olyan nyílás, amelyen keresztül levegő juthatna a búvárhajó belsejébe.
A másik forgatókönyv szerint viszont, ha a hajótest szivárog, akkor súlyosabb a helyzet. Ha ugyanis lesüllyedt a fenékre, és saját erőből nem képes felszínre emelkedni, a mentés lehetőségei nagyon korlátozottak. Ha le is jutnának a búvárhajóhoz, kétséges, hogy a nyílásához tudnának csatlakozni, ugyanis a Titanon nincs dokkolónyílás.
A helyszínen van a Polar Prince kanadai jégtörő kutatóhajó, erről a hajóról bocsátották vízbe a merülőhajót.
Az amerikai parti őrség egységei, két amerikai Lockheed C-130 Hercules kutatórepülő és a kanadai P-8 Poseidon felderítő repülőgép hétfőn éjjel és kedden a felszínen és a víz alatt is folytatta a Titan felkutatását.
A hatóságok olyan hanglokátoros bójákat is bevetnek a kutatásban, amelyek akár négyezer méteres mélységben is észlelni képesek a hangokat. Mihelyst lehet, egy távirányítású, hat kilométer mélységig merülni képes eszköz is a keresésre indul.
A francia Atalante kutatóhajó, amely egy 4000 méter mélységig leereszkedni képes víz alatti robottal rendelkezik, már úton van.
Az Atalante várhatóan közép-európai idő szerint szerdán 20 órakor ér az övezetbe.
Emellett az amerikai haditengerészet a Flyaway Deep Ocean Salvage System nevű rendszert is elindított a helyszínre. Ezt az eszközt nehéz tenger alatti tárgyak, például repülőgépek vagy kisebb hajók mentésére tervezték.
A mélytengeri kutatásokra, képalkotásra és mentési műveletekre szakosodott brit Magellan cég távvezérelt víz alatti járműveket ajánlott fel, de ezek többnyire Európában vannak, így időbe telik míg a helyszínre érnek.
David Marquet kapitány, egy amerikai atom-tengeralattjáró volt parancsnoka szerint a Titan valószínűleg a tengerfenéken van, és
MINDÖSSZE 1 SZÁZALÉK ESÉLY VAN ARRA, HOGY ONNAN MEG TUDJÁK MENTENI AZ ÖT UTAST.
Ha még életben vannak, valószínűleg igyekeznek takarékoskodni az oxigénnel, vagyis ahányan csak tudnak, lepihennek. Az ember alvás közben igényli a legkevesebb oxigént, és ilyenkor lélegzi ki a legkevesebb szén-dioxidot
- írta az Origo korábban.
Az OceanGate Expeditions merülőhajója vasárnap reggel 6 órakor indult útnak, és a szakértők szerint mintegy 96 órára elegendő oxigénnel rendelkezett.
Eszerint a bent lévőknek - közép-európai idő szerint - nagyjából csütörtök délig elegendő az oxigén, így a kutatóegységek versenyt futnak az idővel.
Azonban nem csak az oxigén hiánya az egyetlen probléma. A tengeralattjáró utasait a hideg is fenyegeti. Ha tönkrement a Titan energiaellátása, a nulla fokos óceán miatt az öt ember kihűlhet a mini tengeralattjáró belsejében.
Szakértők felhívták a figyelmet arra is, hogy a merülőhajó eredeti úticélja, a Titanic roncsa 3800 méter mélyen fekszik, ahova már napfény nem jut el.
Ide csak egészen speciális felszereléssel lehet eljutni a nagy nyomáskülönbség miatt.
Tim Matlin, a Titanic roncsaival foglalkozó kutató elmondta, ha a Titan a tengerfenékig süllyedt, szinte lehetetlen lesz a "merülőhajóról merülőhajóra" való mentés.
Magyarul a mentőakció sikerének egyik legfőbb akadálya az, hogy ha meg is találnák az eltűnt Titant, nem tudták felhozni: összesen három olyan búvárhajó van a világon, amely le tud merülni a közel 3900 méteres mélységbe.
A megoldást egyedül egy olyan, tengerfenéki bányászatra használt hajó jelenthetné, amely képes ilyen mélységbe leengedni olyan eszközöket, pl. markolókanalat és drótköteleket, amelyek fel tudnák emelni a búvárhajót az óceán mélyéről.
Nagyon kicsi optimizmusra adhat még okot, hogy
tenger alatti zajokat észlelt a kanadai mentőcsapat az Atlanti-óceánnak azon a területén, ahol a Titanic roncsaihoz tartó, nem sokkal az indulás után eltűnt, Titan nevű kis merülőhajó után folyik a kutatás.
A Twitteren közzétett tájékoztatás szerint a kanadai mentőegység P-3 Orion tengerészeti felderítő-repülőgépe által észlelt zajok nyomán a távvezérelt keresőegységeket erre a területre irányították, és a keresés - egyelőre eredmény nélkül - jelenleg is itt folyik.
A felderítőgép mintegy 30 percen át tartó "dörömbölő hangokat" rögzített. A hírt elsőként közlő Rolling Stones szerint a zajokat szonárbóják segítségével észlelték, közel ahhoz a helyhez, ahol a merülőhajóval elvesztették a kapcsolatot, négy órával később pedig a zajok megismétlődtek.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a víz alatti hangok többféle forrásból származhatnak.
A merülés óta kiderült, hogy ki az az öt személy, aki a Titan fedélzetén vannak.
A tengeralattjáró egyik utasa az 58 éves Hamish Harding brit milliárdos üzletember és felfedező. Ő az Action Aviation repülőgépgyártó cég elnöke.
Emellett a tengeralattjárón van még Shahzada Dawood pakisztáni üzletember, a SETI Intézet kurátora és fia, Suleman.
A hajón van Stockton Rush, az OceanGate - azaz a küldetést szervező cég - vezérigazgatója is.
Az eltűnt merülőhajó fedélzetén van a 77 éves Paul-Henri Nargeolet, a Titanic egyik legjelentősebb francia specialistája is - közölte családja a BFM francia hírtelevízióban.
A volt tengerésztiszt 1986 óta az Ifremer mélytengeri tengeralattjáróinak parancsnoka volt, tucatnyi merülése során több száz tárgy felszínre hozatalában vett részt, 2007 óta pedig a Titanic roncsát tulajdonló RMS Titanic/Phoenix International nevű vállalat kutatási programvezetője.
2010-ben részt vett az Air France légitársaság Rio de Janeiro és Párizs között lezuhant Airbus A330-203 típusú repülőgép keresésében is.