Vannak bizonyos ételek, amelyek azzal szereztek hírnevet, hogy tagadhatatlanul a hatalmukban tartják az érzékszerveinket. A Michigani Egyetem egyik tanulmányában a szakemberek rangsorolták a leginkább függőséget okozó, de az egyben legkevésbé függőséget okozó ételeket is.
A kutatók több száz embert kérdeztek meg a Yale Food Addiction Scale (YFAS, magyarul Yale Étel Függőségi Skála) alapján, amely
egy széles körben elismert eszköz, és amelyet az élelmiszerekkel kapcsolatos addiktív jellegű viselkedések jelenlétének és súlyosságának felmérésére használnak.
A Dr. Ashley N. Gearhardt és munkatársai által, a Yale Egyetemen kifejlesztett rendszer annak a mérésére szolgál, hogy az egyének milyen mértékben tapasztalják az ételfüggőség tüneteit.
Több mint két tucat kérdésből áll, amelyek célja a függőséget okozó étkezési viselkedés súlyosságának felmérése.
A kutatók például arra kérték a résztvevőket, hogy számolják meg, hányszor értettek egyet az olyan mondatokkal, mint például: „Olyan mértékben eszem, hogy fizikailag rosszul érzem magam" vagy „Sok időt töltök azzal, hogy a túlevés miatt lomhának vagy fáradtnak érzem magam".
A kutatók két különálló vizsgálatot végeztek. A szerzők az első tanulmányban százhúsz egyetemistával készítettek interjút, akiket az egyetemen elhelyezett szórólapokról vagy a Michigani Egyetem bevezető pszichológiai tantárgyi csoportján keresztül toboroztak.
A hallgatók anyagi kompenzációt vagy tanulmányi kreditet kaptak a részvételért cserébe.
A második tanulmányt már online végezték a szakemberek, amibe közel négyszáz résztvevőt vontak be, akiket az Amazon Mechanical Turk (MTurk) dolgozói bázisa segítségével toboroztak.
Az első tanulmány szerint a leginkább függőséget okozó élelmiszer a csokoládé.
Ahogy kiderült, több mint minden negyedik embernek függőségi jellegű kapcsolata van a csokoládéval. A listát a fagylalt, a sült krumpli és a pizza zárta, ami egyáltalán nem meglepő. Akadtak azonban meglepetések is: a reggeli gabonapelyhek jobban függőséget okoztak, mint az üdítő vagy a sült csirke.
Az önkéntesek a vizet problémásabbnak tartották, mint az uborkát vagy a babot. A Michigani Egyetem első tanulmánya szerint
a legtöbb függőséget okozó élelmiszerének listájára felkerült még többek között a pizza, az aprósütemények,a popcorn, a sajtburger, de a diófélék is.
A feltételezéseknek megfelelően a nagymértékben feldolgozott élelmiszerek (hozzáadott zsírokkal és/vagy finomított szénhidrátokkal) a leginkább összefüggésbe hozhatónak tűntek a függőséghez hasonló táplálkozás viselkedési mutatóival
– írja a tanulmány, amit a ZME Science online tudományos portál idéz.
A második tanulmány esetében az első helyezések megfordultak. A leginkább függőséget okozó étel képzeletbeli dobogós helyét a pizza foglalta el, a második helyre a csokoládé került. A chips, a sütik és a fagylalt szorosan utánuk következnek. A reggeli gabonafélék jelentősen visszaestek a sorban, a legkevésbé addiktív étel pedig az uborka volt.
Összefoglalva: a jelenlegi tanulmány megállapította, hogy a nagymértékben feldolgozott élelmiszerek, amelyek hozzáadott mennyiségű zsírt és/vagy finomított szénhidrátot (például cukrot, fehér lisztet) tartalmaznak, a legnagyobb valószínűséggel a függőséghez hasonló táplálkozás viselkedési mutatóival hozhatók összefüggésbe.
Ezenkívül a magas glikémiás indexű (GL) élelmiszerek – különösen az élelmiszer-függőség emelkedett tüneteit jóváhagyó egyének esetében – is kapcsolódtak az addiktív jellegű étkezési problémákhoz.
A szakemberek szerint a függőséget okozó étkezési viselkedés tüneteit támogató egyének érzékenyebbek lehetnek a magas GL-értékű élelmiszerek nagy vércukorszint-emelkedésére, ami összhangban van a dózis és a felszívódás sebességének fontosságával a visszaélés kábítószerének addiktív potenciáljában.
Az élelmiszer-függőség meglehetősen ellentmondásos témát jelent a tudományos közösség körében. Az ételfüggőség gondolata első pillantásra talán még nevetségesnek is hathat, mert kalóriákra és más élelmiszerekben található tápanyagokra van szükségünk a túléléshez. Az ételfüggőség fogalma azonban mégsem olyan őrültség, mint amilyennek hangzik.
A kutatások szerint egyes emberek nagyobb valószínűséggel keresnek ízletes ételeket – vagyis a magas zsír- és cukortartalmú ételeket, amelyeket az ember természetes módon ízletesnek talál – még akkor is, ha ez a viselkedés negatív következményekkel jár.
A függőséget hagyományosan gyakran olyan anyagokkal hozzuk összefüggésbe, mint a drogok vagy az alkohol; kényszeres viselkedés, a kontroll elvesztése és negatív következmények jellemzik, amikor nem férünk hozzá a függőség tárgyához (azaz elvonási tüneteket produkálunk). Az agy jutalmazási rendszerét és a neurotranszmittereket, különösen a dopamint érinti, amelyek kulcsszerepet játszanak a kellemes élmények megerősítésében.
A tudósok között sincs konszenzus az „ételfüggőség" fogalmát illetően.
A Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyve (DSM-5), az úgynevezett „pszichiátria bibliája" (amely az összes pszichiátriai rendellenességet felsorolja) nem említi az ételfüggőséget mint állapotot.
És bár az ételfüggőséget hivatalosan még nem ismerik el, a Yale Food Addiction Scale a DSM-5-ben felvázolt, az anyaghasználati zavarokra vonatkozó diagnosztikai kritériumokon alapul, az élelmiszerek kontextusára adaptálva.
Egyes tudósok azt állítják, a cukor ugyanolyan függőséget okozhat, mint a kemény drogok, például a kokain és az ópium.
A cukor fogyasztása a kokainéhoz hasonló hatásokat vált ki, megváltoztatja a hangulatot, valószínűleg a jutalom és az öröm kiváltására való képessége révén, ami a cukor kereséséhez vezet
– mutatott rá James J DiNicolantonio szív- és érrendszeri kutató és James H O'Keefe kardiológus, a kansasi Saint Luke's Mid America Heart Institute munkatársai, akik a British Journal of Sports Medicine című szaklapban publikálták kutatásukat.
Akadnak bizonyítékok, amelyek arra utalnak, hogy a cukor és a feldolgozott élelmiszerek bizonyos függőséget okozó tulajdonságokkal rendelkeznek:
aktiválják az agy örömközpontját, és dopamin-rohamot váltanak ki.
A függőségre hajlamosabb egyéneknél ezek a vegyi anyagok elnyomhatnak más agyi jeleket, amelyek a jóllakottság vagy az elégedettség érzését közvetítik, ami a túlevés körforgását eredményezi. Idővel ezek az egyének toleranciát alakíthatnak ki a függőséget okozó élelmiszerekkel szemben, és nagyobb mennyiségre van szükségük ahhoz, hogy ugyanazt az élvezetet tapasztalják.