Az első népképviseleti országgyűlés: a választáson Petőfi is elindult

Százhetvenöt éve, 1848. július 5-én István nádor a pesti Redoute (a régi Vigadó) dísztermében felolvasta a királyi trónbeszédet, ezzel megkezdte munkáját az első népképviseleti országgyűlés.

Megnyílt a részvétel

Az utolsó rendi országgyűlés 1848. április 11-én fejezte be munkáját, miután törvényekben rögzítette a március 15-i forradalom legfontosabb követeléseit.

Az áprilisi törvények közül a IV. törvénycikk előírta, hogy az országgyűlés, amelynek képviselőit három évre választják, évente Pesten üljön össze, az V. törvénycikk pedig a legközelebb Pesten tartandó országgyűlés követeinek népképviseleti alapon történő megválasztásáról rendelkezett.

A rendkívül liberális elveket tükröző, cenzusos választási törvény (az ilyen rendszer a választójogot bizonyos feltételekhez, leggyakrabban vagyonhoz vagy jövedelemhez köti) alapján a nemesek megőrizték kiváltságos helyzetüket, ők cenzus nélkül bírtak választójoggal. Rajtuk kívül választók és választhatók lettek azok a húsz évnél idősebb férfiak, akik nem álltak büntető eljárás alatt, valamelyik bevett vallási felekezethez tartoztak, a városokban legalább 300 forint értékű ingatlannal, falun egynegyed úrbéri telekkel rendelkeztek.

Az első népképviseleti országgyűlés 1848. július 5-én ült össze Fotó: MTI reprodukció

Megnyílt a részvétel a kereskedők, az iparosok és a kézművesek előtt, amennyiben legalább egy segéddel dolgoztattak, és azok előtt is, akiknek évi jövedelme elérte a 100 forintot.

Jövedelmi cenzus nélkül választójog illette meg az Akadémia tagjait, az orvosokat, ügyvédeket, lelkészeket, tanítókat, jegyzőket. A választhatóság feltétele a betöltött huszonnégy év és a magyar nyelv ismerete lett. A június közepétől tartott választásokon a 200 ezer nemes mellett 600 ezer új szavazó adhatta le voksát.

Mindkét ház ülései nyilvánosak voltak

A képviselőház 377 tagból állt, emellett Erdélyt 69 követi hely illette meg. A horvátországi megyék 18 és a határőrkerületek 15 képviselője nem jelent meg Pesten, egy mandátumot érvénytelenítettek.

A megválasztott képviselők több mint 70 százaléka a birtokos nemességhez tartozott, 26 volt arisztokrata.

Húsz százalék feletti volt a városi polgárok aránya, csupán pár százalékot tettek ki az értelmiség, az alsópapság és a parasztság képviselői. A választáson radikális jelöltek is indultak, többek közt Petőfi is, de ők rendre megbuktak. Pártállás tekintetében a kormányt támogató liberális (korábbi ellenzéki) tömörülés alkotott többséget, míg a pozsonyi utolsó rendi diéta még majdnem felerészt a Konzervatív Párt híveiből került ki, a most megválasztott képviselők közé alig tucatnyi konzervatív került, ők is második vonalbeli politikusok voltak.

A választáson radikális jelöltek is indultak, többek közt Petőfi is, de ők rendre megbuktak Forrás: Pinterest

A felsőház (a korábbi felsőtábla) és az alsóház elvben egyenrangú volt, a gyakorlatban azonban a súlypont a képviselőházhoz került.

Mindkét ház ülései nyilvánosak voltak, de a házszabályok, melyeket mindkét ház saját maga számára dolgozott ki, lehetővé tették zárt ülések tartását is. Sorsdöntő kérdések megvitatására a két ház együttes ülést tartott, erre összesen négy alkalommal került sor, egyébként a képviselőház (a régi alsótábla) a Vigadóban, a felsőház a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében ülésezett.

Augusztus végéig három törvény született

A felsőház szabályai a tanácskozáshoz nem írtak elő létszámot, csak határozathozatalnál kívánták meg 50 tag jelenlétét. A felsőház aktív tagjainak száma szeptember-októberre 60 főre csökkent, 1849 márciusában Debrecenben már csak mintegy 30-35 főrend jelent meg.

Érdemi vitákat ritkán tartottak, többnyire jóváhagyták a képviselőház által elfogadott indítványokat.

Az országgyűlés fennállásának bő egy éve alatt több mint 200 ülésen foglalkozott az ország égető problémáival, július 11-én Kossuth Lajos beszédének hatására közfelkiáltással ajánlották meg a honvédsereg létrehozásához szükséges 200 ezer újoncot és 42 millió forintot.

Július 11-én Kossuth Lajos beszédének hatására közfelkiáltással ajánlották meg a honvédsereg létrehozásához szükséges 200 ezer újoncot és 42 millió forintot Forrás: Wkimedia Commons / August Prinzhofer

Augusztus végéig azonban mindössze három törvény született, az uralkodó pedig ezeket sem szentesítette, de az országgyűlés a rendkívüli helyzetben kettőt, a magyar hadseregről, illetve a bankjegy kibocsátásról szólót ősszel szentesítés nélkül is életbe léptette.

A tanácskozások négy helyszínen zajlottak, az Országgyűlés 1848. december 31-én az osztrák seregek közeledése miatt Debrecenbe tette át székhelyét, ahonnan a győzelmes tavaszi hadjárat nyomán 1849. május 31. után tért vissza Pestre. Az év nyarán, július 2-án az osztrák-orosz katonai intervenció elől Szegedre települt át, július 28-án pedig Aradra, és itt érte az augusztus 13-i világosi fegyverletétel.

(MTVA Sajtóarchívum)