A kutatást az amerikai Georgia államban végezték, ahol összesen tizenhét mérges kígyófaj él, bár ezek közül csak hét jelent veszélyt az emberre. A GeoHealth folyóiratban publikált tanulmány elemzése szerint a hőmérséklet minden egyes Celsius-fokos emelkedése átlagosan közel 6 százalékkal növelte a kígyómarások számát.
Ahogy arra a szakemberek rámutattak, a kígyók köztudottan reagálnak az időjárás-változásokra, télen téli álomba (úgynevezett brumációba) vonulnak, így ezek az eredmények talán nem is annyira meglepők, miközben egybecsengenek a korábbi tanulmányok eredményeivel is.
A kutatók eddig azonban nem mélyedtek el túlságosan ennek az összefüggésnek az okaiban. Úgy vélik, hogy a melegebb időjárás és az emberi tevékenység is hozzájárul a növekedéshez, valamint a „kígyóbiológia" is.
Nem sokat tudunk arról, hogy az időjárás, vagyis a meteorológia rövid távú változásai hogyan befolyásolják az ember és a kígyó közötti interakciókat
– mondta Noah Scovronick, az Emory Egyetem egészségügyi és környezetvédelmi kutatója a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Részben azért, mert sok veszélyes kígyómarás olyan helyeken történik, ahol nem állnak rendelkezésre megfelelő adatok a megbetegedések és a halálozás okairól.
Hozzátette: ám meglehetősen szerény adatokkal és bevált járványtani módszerekkel is sokat megtudhatunk a kígyómarási mintákról, amint ezt a tanulmány is bizonyítja.
Scovronick és a csapat többi tagja összesen 3 908 kórházi látogatást vizsgált meg mérges kígyók marásával kapcsolatban, 2014 és 2020 között. Ezeket a felvételeket összevetették az egyes napok időjárásával, beleértve az olyan részleteket, mint a hőmérséklet és a csapadék mennyisége.
Míg összességében a nyarak mutatták a legtöbb kígyómarást, valójában a tavaszi időszak volt az, ahol a legerősebb összefüggést látták a hőmérséklet és a kígyómarások között.
A kutatók szerint lehetséges, hogy a magasabb nyári hőmérséklet lomhábbá teszi a kígyókat.
A szakemberek megjegyzik, hogy a tanulmány nem próbálta megjósolni, hogy a jövőbeni hőmérséklet-emelkedés hogyan befolyásolhatja a kígyómarások kockázatát, ám a városi területek terjeszkedése már most is valószínűbbé teszi, hogy a hüllők és az emberek útja keresztezi egymást.
Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint évente több mint 5 millió kígyómarás történik,
ami évente akár 138 ezer halálesetért is felelős. A kígyók mérge számos egészségügyi problémát, amputációt és egyéb maradandó fogyatékosságot okozhat.