Az elhanyagolt biztonság miatt égett le a budapesti Párisi Nagy Áruház

A Párisi Nagy Áruház 1911-ben egy képeslapon, a tetején korcsolyapályával

Százhúsz éve, 1903. augusztus 24-én tűz pusztította el a budapesti Párisi Nagy Áruházat, a katasztrófában tizenkét ember lelte halálát.

Gyakran hirdettek akciókat

A Kerepesi (ma Rákóczi) út és a Klauzál utca sarkán álló hatalmas sarokházat 1892-ben építették, s a pincétől a második emeletig Goldberger Sámuel Gottlieb (a textilgyáros családnak csak névrokona) vette bérbe, de az épületben magánlakások is voltak.

A fellengzősen Párisi Nagy Áruházra keresztelt üzlet hatalmas szatócsbolthoz, bazárhoz hasonlított, ahol a vevő mindent megvásárolhatott, amire szüksége volt, a papírárutól a textilen, edényen, szerszámon, vasárun, ágyon, pipereszeren és órán át a divatáruig.

Goldberger üzleti filozófiája egyszerű volt: sok kicsi sokra megy - azaz áruit nagy tömegben olcsón vette, majd néhány fillér haszonnal adta tovább. A vevőcsalogatást szolgálták a gyakori árleszállítási akciók, és az is, hogy számtalan árucikket kerek áron kínáltak.

A Párisi Nagy Áruház 1911-ben egy képeslapon, a tetején korcsolyapályával Forrás: Wikimedia Commons

A szűk helyen szinte minden áruval volt tele a mennyezetig érő polcokon, a segédek csak létrák segítségével boldogultak.

A kiszolgálás példás volt, a mindig szolgálatra kész személyzet a leglehetetlenebb kívánságot is igyekezett teljesíteni, így az áruház néhány hónap leforgása alatt népszerű lett. Goldberger a sikeren felbuzdulva kibérelte a szomszédos házak egy részét is, majd áttörette a falakat és ott is boltot rendezett be, a vásár még az üvegtetővel ellátott udvaron is folyt. A századfordulóra bevezették a csomagküldő szolgálatot, hogy valamelyest csökkentsék az eladókra nehezedő nyomást – ám az akció ellenkező hatást ért el, a forgalom tovább nőtt.

Csapdába szorultak az emberek

A biztonságot viszont elhanyagolták, így következhetett be a katasztrófa. 1903. augusztus 24-én este hét órakor a kirakat kivilágítására szolgáló készülék bekapcsolásakor rövidzárlat keletkezett és tűz támadt. A lángba borult üzletben mintegy 150 alkalmazott volt, akik még ki tudtak menekülni az utcára, bár néhányan égési sérüléseket szenvedtek, s szerencse volt a szerencsétlenségben, hogy az épületben lakók többsége nyaralt vagy nem volt otthon.

Az emeleteken azonban több tucatnyian tartózkodtak, s mire menekülni próbáltak, a tűz már elállta az egyetlen, alig két méter széles lefelé vezető utat.

A csapdába szorult emberek egyre feljebb és feljebb kényszerültek, de már a tető is égett a fejük fölött és a tűz elkezdett lefelé terjedni. Végül a harmadik és negyedik emeletről a tűzoltók által tartott ponyvákba ugráltak le – ilyen jellegű mentőakciót Magyarországon először hajtottak végre –, de többen elvétették az ugrást és halálra zúzták magukat a kövezeten, köztük volt az egyik tulajdonos, Goldberger Henrik felesége is.

A Párisi Nagy Áruház bejárata 2010-ben Forrás: Wikimedia Commons

A mentést nehezítette a gyorsan összegyűlt hatalmas tömeg és az is, hogy a tűzoltóság még soha nem oltott áruházi tüzet.

A tűzvész 12 áldozatot követelt. A Rókus kórházba szállított sebesülteket másnap maga I. Ferenc József király is meglátogatta és 5300 koronát küldött a hozzátartozóknak, akiknek javára gyűjtés indult.

Átépítették az épületet

Goldberger hamar talpra állt, s jóllehet a szerencsétlenségben az árukészlet nagy része megsemmisült, az áruházat az Andrássy út 39. szám alatt, a korábbi Terézvárosi Kaszinó épületében keltette új életre.

A házat 1909-től Sziklai Zsigmond tervei alapján teljesen átépítették, a gyenge alapozás miatt csupán a Lotz Károly freskóival díszített báltermet tudták megtartani.

Az új Párisi Nagy Áruház 1911. március 3-i megnyitása szenzáció volt, a Népszava például így lelkendezett Budapest első világvárosi áruházáról:

A monumentális palota úgy díszlik az Andrássy út elején a többi épület sorában, mint egy büszke dáma nyakán az ékszer".

Ebben a szecessziós stílusú épületben alkalmazták először a Rákóczi úti áruház leégése után kidolgozott szigorú tűzvédelmi szabályokat.

Kilátás a Párisi Nagy Áruház tetőteraszáról Forrás: Thaler Tamas/Picasa

Az épület viszonylag épségben vészelte át Budapest ostromát, ezután államosították, de egy évtizedig csak könyvraktárnak használták. 1958-ban nyitották meg újra Divatcsarnok néven, és 1967-ben nyilvánították műemlékké.

A leromlott állagú házat 2005-ben a luxemburgi székhelyű ORCO ingatlancég vásárolta meg,

és részletes történeti kutatáson alapuló műszaki rekonstrukció nyomán eredeti pompájában újult meg, változatlan maradt homlokzata és a Lotz Károly freskóival díszített terem is. Az épület ma irodáknak ad otthont, tetőteraszán a 360Bár üzemel.

(MTVA Sajtóarchívum)