Cölöpökre épített, titokzatos falut találtak egy ősi tó mélyén

Egy ősi település rejtőzik az Ohridi-tó mélyén

A Balkán gyöngyszemeként is sokat emlegetett Ohridi-tó türkizkék vize alatt tárták fel a tudósok Európa egyik legkorábbi telepes közösségét, akik próbálják megfejteni a rejtélyt: vajon miért bújtak meg a település lakói egy „védőtüskékből" álló erődítmény mögött.

A tó albán partjának egy szakasza mintegy 8000 évvel ezelőtt egyfajta „gólyalábas" házaknak adott otthont, és ezzel ez a legrégebbi eddig felfedezett tóparti falu Európában. A lelőhelyen végzett radiokarbonos kormeghatározás szerint a település valamikor Krisztus előtt 6000 és 5800 között létezett.

Ez több száz évvel idősebb, mint a Földközi-tenger és az Alpok térségében korábban ismert tóvárosi települések

– mondta Albert Hafner, a svájci Berni Egyetem régészprofesszora a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Tudomásunk szerint ez a legrégebbi Európában.

A legősibb más ilyen falvakat az olasz Alpokban fedezték fel, és ezek a Krisztus előtt 5000 körüli időkből származnak.

Hafner és svájci, illetve albán régészekből álló csapata az elmúlt négy évet azzal töltötte, hogy az Észak-Macedónia és Albánia hegyvidéki határán húzódó Ohridi-tó albán oldalán lévő Linben végzett ásatásokat.

A településen egykor feltehetően 200-500 ember él és a házak cölöpökre épültek a tó felszíne fölé, vagy olyan területekre, amelyeket rendszeresen elöntött a víz – és lassan felfedtek néhány elképesztő titkot.

Egy ősi település rejtőzik az Ohridi-tó mélyén Forrás: Adnan Beci/AFP

Egy nemrégiben végzett merülés során a régészek bizonyítékokat találtak arra, hogy a települést több ezer szöges deszkával erősítették meg, amelyeket védelmi barikádként használtak. Úgy tűnik, hogy ehhez viszont ki kellett vágniuk egy erdőt.

De miért kellett a falusiaknak ilyen kiterjedt erődítményeket építeniük, hogy megvédjék magukat? A régészek még mindig keresik a választ erre a kérdésre.

A becslésük szerint nagyjából 100 ezer „tüskét" vertek a Lin előtti tó fenekébe, Hafner pedig „igazi kincsesbányának" nevezte a felfedezést.

Az Ohridi-tó a világ egyik legrégebbi tava, és több mint egymillió éve létezik. A régészek hivatásos búvárok segítségével kutattak a tó fenekén, ahol fosszilizálódott fadarabokat és értékes tölgyfadarabokat fedeztek fel.

A fa évgyűrűinek elemzése segít rekonstruálni a terület lakóinak mindennapi életét, ami értékes betekintést nyújt a korabeli éghajlati és környezeti viszonyokba

– mutatott rá Adrian Anastasi albán régész. – A tölgy olyan, mint egy svájci óra, ami olyannyira pontos, mint egy naptár.

Hozzátette: annak érdekében, hogy megértsék ennek az őskori lelőhelynek a szerkezetét anélkül, hogy károsítanák, aprólékos kutatásokat végeznek, amely során csak nagyon lassan és nagyon óvatosan haladnak.

Ráadásul a buja növényzet időnként lelassítja a munkát.

A szakemberek abban azonban már most biztosak, hogy egy falut cölöpökre építeni igazán összetett feladatnak számít, ami igencsak bonyolult és nehéz – épp ezért szeretnék megérteni a háttérben húzódó okokat. Egyelőre feltételezhető, hogy a falu a mezőgazdaságra és állattenyésztésre támaszkodott, mert különféle magvakat, növényeket és vadon élő és háziasított állatok csontjait találták a helyszínen.